|
Ez esetben nem a híres brüsszeli ereszcsatornáról lesz szó, hanem egy nagyon leegyszerűsített példán bemutatom, hogyan néz ki egy ház egész téli hővesztesége, és mennyit lehet megtakarítani különféle megoldásokkal.
Klasszikus szigeteletlen kockaház – sokat fogyaszt
A hőveszteséget átszámoltam földgáz-egyenértékre, ami 180 nap fűtési idény alatt biztosítja egy adott szerkezet belső oldalán a 20 fokot. A hatásfokot 90%-ra vettem, ami megfelel egy átlagos cirkónak.
Az árak összevetése tekintetében érdemes Megazsúlban (megajoule = MJ) számolni. Egy MJ gáz ára rezsicsökkentetten 2,9 Ft, piaci áron 20 Ft. Egy MJ villamos energia ára rezsicsökkentetten 10 Ft, piaci áron 20 Ft. Ez rögtön meg is mutatja azt, hogy a gázfűtést igen drága dolog egyszerű villanyfűtéssel kiváltani, mert az alapáron több mint háromszorosába kerül.
Vegyünk egy gyakorlatias példát: 10 x 10 m-es kockaházat, 120 m2 falazattal, 100 m2 födémmel és 5 m2 nyílászárókkal. A hőátbocsátási tényező mértékegysége: W/m2 x (hőmérséklet-különbség).
Ha a fal 25 cm-es, tömör téglából épült, akkor a hőátbocsátása 1,195. 120 m2 felület téli fűtésére ekkor 1480 m3 gázt kell szánni, hogy odabent 20 fok legyen. Ha a falra 5 cm nikecell hőszigetelés kerül, akkor a hőátbocsátás 0,441-re változik, a gázigény 507 m3-re csökken. 10 cm-es szigetelés gázigénye 335 m3, ha pedig 15 cm nikecell kerül a falazatra, akkor a falfelület fűtése 240 m3 gázt igényel a fűtési szezonban.
30 cm-es B30-as téglából épült fal hőátbocsátása 1,038, gázigénye 1290 m3 egy télen. 15 cm-es hőszigetelés mellett a téli gázigény 236 m3 földgáz, nagyjából azonos, mint a tömör téglafalnál.
Fa födém esetén a gázigény 1500 m3. Beton födém gázigénye 2160 m3 a fűtési szezonban. Ha erre 20 cm hőszigetelés kerül, akkor a gázigény 170 m3-re csökken.
Gerébtokos hagyományos ablakok hővezetése 4 és 5 közé esik, 5 m2 felület téli fűtésére 200 – 250 m3 gázt kell fordítani. A hőszigetelt üvegek, ahol a két üvegréteg távolsága 16 mm, de nincs argonnal töltve, ott a hőátbocsátás 2,8, a fűtési szezonban 145 m3 gázt igényel. Közel 20 éve készítenek argonnal töltött, egyik oldalán hőtükörrel ellátott üveget, aminek a hőátbocsátása 1-hez közelít. Ilyen üvegből 5 m2 hőigénye 50 m3 földgázzal fedezhető. Háromrétegű, nagyon korszerű üvegezés hőátbocsátása 0,6, ennek gázigénye a teljes fűtési szezonban 30 m3, ha a nyílászárók felülete 5 m2.
Hogy földgáz helyett érdemes legyen árammal fűteni, ahhoz hőszivattyú kell. A hőszivattyúk jellemzője, hogy kibocsátott hőenergiában megtöbbszörözik a bevitt elektromos energiát. A legegyszerűbb hőszivattyú a hűtő-fűtő klíma, ami kb. 3-szor annyi hőt ad le, mint ahány kW villamos energiát elfogyaszt. A drágább klímák jósági foka akár 5 is lehet, aminél normál áramdíjjal számolva is 2 forintba kerül 1 MJ hőenergia, ami a gázár kb. kétharmada.
Ezek a számítások az arányokat és a nagyságrendeket érzékeltetik, a gyakorlatban természetesen eltérő adatok jönnek ki. De arra alkalmas, hogy irányt mutasson a rezsicsökkentés lehetőségeire.
Ferenci Zoltán mérnök-újságíró |
