Mindenkiből magyar lehet (Az esemény képei a szöveg után találhatók.) Hála az országgyűlésnek, 2011. január 1-től mindenkiből könnyedén magyar állampolgár lehet. A tavaly áprilisban megválasztott parlament gyakorlatilag első intézkedésével módosította az állampolgársági törvényt. Így akart lehetőséget biztosítani a határon kívül élő magyarok gyorsított honosítására. Az új törvény tavaly augusztus 20-án lépett hatályba, de a konkrét folyamat csak 2011. január 1-én indulhatott el.A várakozásoknak megfelelően új év első napjától rengetegen adták be az állampolgársági kérelmüket. Három határon kívüli magyar konzulátuson, Szabadkán, Kolozsváron és Csíkszeredán olyan sokan voltak az igénylők, hogy, aki 2011-ben akart időpontot kérni, az már csak nyárra kaphatott. A módosított törvény ugyanakkor azt is lehetővé teszi a határon kívüli magyarok számára, hogy ne csak az említett konzulátusokon, hanem bármelyik anyaországi település önkormányzatán leadhassák a kérelmüket. Ezt használta ki az a 30 erdélyi fiatal, aki január 5-én a XVI. kerületi Önkormányzat Havashalom utcai hivatalában adta le a kérelmét. Az esemény azonban több dolog miatt is eltért az átlagos kérelem-leadásoktól. Egyrészt, mert a törvény hatályba lépése óta egyszer sem fordult még elő, hogy egy ekkora csoport egyszerre igényelte volna a magyar állampolgárságot. Másrészt ez a 30 fiatal egy olyan intézményt képviselt, mely az elmúlt 21 évben szimbolikussá vált a kárpát-medencei magyarság körében. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) ugyanis nem csak a magyar – magyar kapcsolatok egyik legfontosabb ápolója, hanem a magyar nemzetpolitika kialakításának is színtere, sőt az elmúlt években a magyar – román kapcsolat szorosabbá tétele is Tusnádfürdőn zajlott. A XVI. kerület nem volt ismeretlen a szabadegyetem szervezői előtt. A 30 erdélyi fiatal ugyanis nem volt más, mint a Tusványos központi szervező csapata. A Kertváros vezetője, Kovács Péter Tusnádfürdőn, egy nyári rendezvényen ismerkedett meg későbbi feleségével, a Felvidékről származó Tárnok Máriával. Tárnok Mária a Pro Minoritate Alapítvány elnökeként mind a mai napig szervezője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek, Kovács Péter polgármester (s immár országgyűlési képviselő) pedig minden évben részt vesz ezeken a rendezvényeken. Így tett 2010-ben is, és ekkor ajánlotta fel Sándor Krisztinának, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, hogy 2011-ben a XVI. kerületben adják majd le az állampolgársági kérelmüket. Tusványos szervezői ugyanis már az állampolgársági törvény hatályba lépésekor elhatározták, hogy egyszerre fogják majd benyújtani az igényeiket. A két érdek tehát január 5-én a Havashalom utcai Polgármesteri Hivatalban találkozott, ahol Kovács Péter és csapata mindent megtett, hogy méltó körülmények fogadják a vendégeket. A Házasságkötő terembe bevonuló erdélyi és kertvárosi különítménynek ráadásul egy díszvendége is volt: Németh Zsolt külügyi államtitkár ugyanis személyes jelenlétével is megtisztelte a rendezvényt. A politikus nem először járt már a kerületben, legutóbb épp a tájház avatóján vett részt. Az Erdélyből származó Németh Zsolt az egyik alapítója volt Tusványosnak, így érthető, hogy személyesen is jelen kívánt lenni, amikor a szervezőtársai kollektívan benyújtják az állampolgársági kérelmüket.A XVI. kerület mindig is jó kapcsolatokat ápolt az elcsatolt országrészekkel. Kovács Péter polgármester 2006-ban kijelentette, hogy addig nem nyugszik, amíg valamennyi elcsatolt területtel legalább egy testvérvárosi viszonyt ki nem épít. A Felvidéken már sikeresen együttműködik Pozsonypüspökivel, Erdélyben hasonló kapcsolatot ápol Érmihályfalvával, míg néhány évvel ezelőtt (és a kerületben élő Rúzsa Magdi segítségével) szintén testvérvárosi kapcsolatot létesített a vajdasági Kishegyessel. Tusnádfürdő ugyan nem tartozik a partnertelepülések közé, ám mégis jó a viszonya a XVI. kerülettel. Egyrészt a már említett személyes kapcsolatok miatt, másrészt pedig azért, mert a Kertváros már 1996-ban megvásárolt egy ingatlant az erdélyi fürdővárosban. A 2011. január 5-i ceremónia szimbolikus jelentőségű volt. A szabadegyetem szervezői ugyanis bebizonyították, hogy még a magyarságtudat legfőbb ápolói számára is milyen fontos lehet az anyaországhoz való tartozás. A 30 erdélyi fiatal ugyanis nem csak azért kívánt hivatalosan is magyarrá válni, mert az új dokumentumokkal vízummentesen utazhatnak majd az Egyesült Államokba, hanem azért, mert már régóta szerették volna teljes jogú magyar állampolgároknak érezni magukat. Erre 2004. december 5-én már egyszer lehetőségük lett volna, ám az akkori kormány ellenpropagandájának köszönhetően érvénytelen volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Az akkori események mindenkit, időset és fiatalt mélyen megráztak a határon túli országrészekben. Sokan első dühükben úgy vélték, soha többet nem teszik majd a lábukat az anyaországba. Aztán mégsem így cselekedtek. Sándor Krisztina, a MIT elnöke szerint ugyanis „ők mindig magyarok voltak, és számukra sosem Bukarest, hanem mindig is Budapest jelentette a fővárost.” Türelemmel kivárták, hogy 2011. január 1-től leadhassák végre állampolgársági kérelmüket, s bár a papírok adminisztrációs feldolgozása néhány hetet még igénybe vesz, azt követően végérvényesen magyar állampolgároknak vallhatják majd magukat. (M) |