|
Dr. Szabó Alexandra a legutóbbi parlamenti képviselő-választáson a XVI. kerületet is magában foglaló 14-es választókerületben több mint 85 százalékos részvételi arány mellett a szavazatok 61,53 százalékát szerezte meg: fölényes győzelmet aratott a Tisza párt színeiben. A kampány furcsasága volt, hogy a jelöltekről nagyon kevés információ került ki, így lapunk (a hivatalba lépést követő száz nap után) a tervek, elképzelések ismertetésén kívül személyes dolgokra is kérdezett a kerület új parlamenti képviselőjétől.
– Budapesten, polgári, keresztyén értelmiségi családban születtem, és gyermekkoromat Zuglóban, a Füredi úti lakótelepen töltöttem. Gimnáziumba is Zuglóba jártam, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatára – idézi fel a kezdeteket. Általános orvosként végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Itt ismerte meg férjét, Dr. Gillyi Gyulát, akivel 1995-ben házasodtak össze. Két felnőtt gyermekük van, akik 23 és 26 évesek.
Költözés a Kertvárosba
– 2005-ben költöztünk Sashalomra. Tudatos döntés volt: azt szerettük volna, hogy a gyerekeink nyugodt, biztonságos, kertvárosi környezetben nőjenek fel. Nagyon megszerettük a kerületet, és a gyerekeink is innen „repültek ki” – mondja arról a döntésről, amit azóta sem bántak meg. Igazi kertvárosi családdá váltak, életük része a két cica (Pascal és Madzag), valamint Sky, a berni pásztor. Házukon sok mindent maguk újítottak fel, amint ez általános szokás a Kertvárosban.
– Az orvosi egyetem elvégzése után gyermekorvosként dolgoztam a Bethesda Gyermekkórházban. A gyermekeink megszületése után azonban olyan szakmai területet kerestem, amely mellett a családi élet és a munka harmonikusabban összeegyeztethető – emlékszik vissza a korábbi évekre. Így került a nemzetközi gyógyszerkutatásba, ahol projektmenedzserként, majd vezetőként dolgozott klinikai kutatási projekteken.
Közben a tanulást sem hagyta abba: gyes mellett kezdett PHD-tanulmányaiba, majd elvégezte az egészségügyi menedzsment MSc képzést és a jogi szakokleveles orvosi képzést is. Ebben az időszakban a férje volt közelebb a közélethez: az 1989–90-es rendszerváltás idején egyetemi és országos szinten is aktív diákvezető volt. Háziorvosnak indult, de később egyre inkább a nagy rendszerek érdekelték. Több jelentős egészségügyi és felsőoktatási projekt létrehozásában és vezetésében vett részt, többek között a diákhitel-rendszer és az első magyar PET-CT létrehozásában is.
Cursillo közösség
A képviselőasszony közösségi felületéről is tudható, hogy az egyik fővárosi kerület egyházi közösségének rendszeres látogatója. Ezzel kapcsolatosan a következőt mondta el:
– Húsz évvel ezelőtt több társammal együtt megalapítottuk a nemzetközi Cursillo mozgalom magyarországi református változatát. Azóta is nagyon fontos része az életemnek, egészen addig aktívan részt vettem ennek munkájában, amíg a közéleti, politikai szerepvállalásom ezt lehetővé tette.
Ennek a mozgalomnak köszönhető, hogy igen erős a kötődése a református egyházhoz, ezen belül a Cursillo közösséghez, ahol az elmúlt húsz évben barátságok, lelki kapcsolatok és valódi testvéri kötelékek születtek. Ez elsősorban személyes kötődés: vannak közösségek, amelyekhez az ember nem azért tartozik, mert azok vannak a legközelebb az otthonához, hanem mert valami fontosat kapott ott, és ő maga is hozzátett valamit.
– A református egyház jövője számomra fontos kérdés. Nagyon várom és remélem, hogy egyházunkban olyan megújulás indulhat el, amely visszaerősíti a közösségeinket, a hitelességet és az emberekhez való nyitottságot. Bízom benne, hogy ennek az őszi püspökválasztás is fontos állomása lehet.
Indult a TISZA
– Amikor elindult a TISZA mozgalom, a férjem aktívan bekapcsolódott az egészségügyi program kidolgozásába. Ennek következtében nálunk otthon is rengeteg beszélgetés zajlott a számos problémával küszködő egészségügyről. A nappalinkban sokszor egészen késő estig folytak ezek a beszélgetések szakemberekkel, barátokkal, ismerősökkel. Én akkor még nem politikusként voltam jelen ebben, hanem orvosként, feleségként és olyan emberként, aki egész életében az egészségügyben dolgozott – beszél arról az időszakról, ami egyre közelebb hozta a közélethez. Sok ismeret és tapasztalat birtokában most nyílott lehetőség arra, hogy tevőlegesen is részt vegyen az ország dolgainak jobbításában.
A 2024-es választásokat követően alakult meg az első Kertvárosi Tisza sziget, melynek Dr. Szabó Alexandra alapító tagja volt. Az akkori asztaltársaság nagyon gyorsan bővülni, növekedni kezdett, egyre újabb szigetek alakultak, össze kellett hangolni a tagok munkáját, mindenféle intézményi háttér nélkül.
– Részt vettünk a Nemzet Hangja kezdeményezésben, pultoztunk, szórólapoztunk, plakátoltunk, civil akciókat szerveztünk, és követtük Magyar Péter országjárásait. Sokszor egészen hétköznapi körülmények között zajlott a szervezés: telefonok, üzenetek, kisebb-nagyobb találkozók, közös tervezés, aztán pedig irány az utca – emlékszik vissza a hősi időkre.
Megy a kampány
A kampány idejére már nagyon sok ember munkáját kellett összehangolni. Volt, aki pultozott, volt, aki szórólapokat vitt, más plakátokat ragasztott, rendezvényeken segített vagy éppen csak akkor jelentkezett, amikor volt néhány szabad órája. Nem volt kötelező semmi, mindenki a saját idejéből és energiájából adott. Talán éppen ettől volt olyan különleges ez az egész: emberek, akik korábban nem feltétlenül ismerték egymást, egy közös cél érdekében közösséggé váltak.
– A helyi kampányunkban több mint 500 aktivista vett részt. Több mint 30 ezer ajtón kopogtattunk be, és mintegy 15 ezer kézfogásig jutottunk. Mindenki önkéntesként, a saját idejét és energiáját adva dolgozott a változásért. Ez az elképesztő összefogás és elhivatottság adta azt az erőt, amely végül április 12-én az urnáknál is megmutatkozott – idézi fel azt a napot, amely fordulópontot jelentett az életében: jelentős felhatalmazással országgyűlési képviselői mandátumot szerzett.
Hiperszonikus sebességgel
Az érzés leginkább ahhoz lehetett hasonlatos, amikor Kapu Tibor űrhajós nyolc perc alatt gyorsult fel 28 ezer kilométeres óránkénti sebességre – a kertvárosi gyógyszerkutató háziasszony a Országgyűlés többségi frakciójában folytatja azután az életét, a munkáját.
– Rengeteg gratuláló üzenetet kaptam volt kollégáktól, egyetemi csoporttársaktól, régi barátoktól, határon innen és túlról. Nagyon megható volt megtapasztalni, hogy mennyien örültek velünk együtt. Ugyanakkor már a választás másnapján az is fontos volt számomra, hogy ne feledkezzünk meg azokról, akik egészen másként élték meg ezt a változást. Képviselőként éppen ezért szeretnék nekik is bizonyítani. Azt, hogy lehet másképpen. Hogy ez a változás nem egyik társadalmi csoport győzelme a másik felett, hanem egy olyan új korszak kezdete, amelynek minden magyar ember a részese lehet.
Dr. Szabó Alexandra kiemeli, hogy az elmúlt száz napban az élete teljesen megváltozott. A kiemelt közszereplői státusz rengeteg új kötelezettséggel jár, és neki is időbe tellett, mire sikerült hozzáigazodni ehhez az új helyzethez. Munkahelye a világ legcsodálatosabb épülete, ahová belépve tisztelegve köszönti őt a parlamenti őrség. Az általa felvállalt új közéleti szerep gyakorlatilag folyamatos elérhetőséget, és minden nap komoly felelősséget jelent.
Helyi kapcsolatok
A parlamenti képviselőnek sajátos kapcsolata van a választókerületével, ahol a választói élik mindennapjaikat. Megválasztása óta folyamatosan törekszik arra, hogy alaposabban megismerje a körzetet, az intézményeket és az embereket. A választókörzetbe a XVI. kerületen kívül Kőbánya egy része és a XVIII. kerület egy kisebb része is beletartozik. Mindhárom kerülettel sikerült felvenni a kapcsolatot, a XVI. kerületben erre júniusban került sor, erről így beszél a képviselő-asszony:
– A kampány miatt kezdetben nem volt teljesen felhőtlen a viszonyom a polgármester úrral. A családomat is érintő, méltatlan támadások és valótlanságok miatt volt miről beszélnünk. Leültünk, őszintén elmondtuk egymásnak, hogyan látjuk a történteket, és volt olyan kérdés, amelyben közeledtek az álláspontok, sőt bocsánatkérésre is sor került.
A megosztottság ellen
Dr. Szabó Alexandra elmondása szerint bizonyos véleményeltérések nem lehetnek akadályai annak, hogy együtt dolgozzanak a kerületért és minden helyi választópolgárért. Ennek a véleményének hangot adott a Nemzeti Összetartozás Napja kerületi ünnepségén elmondott beszédében is, ahol felszólalt a nemzeti megosztottság ellen. A nemzetnek közösek az emlékei, a kultúrája, a nyelve és a történelme. Attól, hogy egy-egy kérdésben mást gondolunk, még nem kell egymást ellenségnek tekintenünk.
Az ünnepségen kitért egyik felmenőjére, aki Trianon után a Csehszlovákiához került Komárom helyi újságjának alapító főszerkesztője volt. A magyar időkből örökölt független újság létét a csehszlovák hatóság nem sokáig bírta elviselni: a lapot megszüntették, a főszerkesztőt pedig kitoloncolták – lényegében azért, mert szabadon közölni próbálta a véleményét.
Az első felszólalás
Dr. Szabó Alexandrát családi érzelmek motiválják az 56-os forradalommal kapcsolatban. Mindkét nagyapja ellenálló volt, akkor 12 éves édesapja pedig, karján egy nemzeti színű karszalaggal, részt vett egy forradalmi tömeg-megmozdulásban. Első parlamenti beszédét a képviselőasszony ezen karszalagot viselve mondta el a Tisztelt Házban, jelezve, hogy a haza nem politikai pártok tulajdona – közös ügyünk, amelyért különböző világnézetű és politikai meggyőződésű embereknek is lehet és kell együtt dolgozniuk.
Képviselői elérhetőség
– Képviselői munkám egyik legfontosabb célja ezért az elérhetőség. Nem szeretnék olyan képviselő lenni, akit csak a Parlamentben lehet látni. Az első fogadóórámat már megtartottam a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatalban, a következőket azonban már a saját, XVI. kerületi képviselői irodámban fogom megtartani, amelyet rövidesen birtokba tudok venni. Ide személyesen is bejöhetnek, akiknek problémájuk vagy valamilyen javaslatuk van, vagy csak szeretnének beszélni velem – mondja a képviselőasszony, aki a körzet helyi közéleti eseményein is szívesen részt vesz, ha parlamenti munkája engedi.
Folyamatosan ismerkedik a helyi kulturális, szociális, egészségügyi, oktatási intézményekkel, az itt felmerülő problémákkal. Foglalkozik az itt élők gondjaival, s ebben sok segítséget jelent a Tisza szigetek civil bázisával való kapcsolattartás: ez egyszerre horgony és iránytű – mutatja, honnan indultunk, és milyen irányba tartunk. A képviselő dolga, hogy mindezt elvigye a döntéshozói szintre.
Sok a feladat
Egy parlamenti képviselő elsősorban országos ügyekkel foglalkozik, s ezzel kapcsolatban a képviselőasszony kiemeli: a magyar állam nagyon rossz állapotban van. Az elmúlt években számos közszolgáltatásból vontak ki forrásokat, intézmények gyengültek meg, miközben az egészségügy, az oktatás, a közművek, az infrastruktúra és a környezetvédelem területén is komoly problémák vannak, ezalatt pedig egyesek érdemtelenül gazdagodtak. A választók nagyon egyértelmű üzenetet küldtek: legyen következménye annak, ha közpénzzel vagy közvagyonnal visszaéltek.
– Ezért gondolom úgy, hogy szükség van egy cezúrára, számonkérésre. De a felelősségre vonásnak jogállami keretek között kell megtörténnie. Nem politikai bosszúra van szükség, hanem arra, hogy mindenki – politikai hovatartozásától függetlenül – ugyanazokkal a szabályokkal, és megszegésük esetén ugyanolyan következményekkel szembesüljön.
A parlament legújabb stílusával kapcsolatban a képviselő emlékeztet arra, hogy a többségi frakció egyetlen tagjának sincs korábbi parlamenti tapasztalata, beleértve ebbe a miniszterelnököt is. A hatalmas feladat és a tornyosuló bajok miatt rengeteg a munka, nagyon gyors a döntéshozatal, ami mindenkit megterhel, aki ebben részt vesz.
– Én a parlamentben elképesztően gyorsnak élem meg ezt az időszakot: rendkívüli ülések, hosszú munkanapok, egész nyáron tartó munka. Sok mindenben még tanuljuk ezt az új szerepet – összegzi az eddigi tapasztalatokat.
A mostanáig elért eredményekről szólva megemlíti az iskolakezdési támogatást, a hatalmas költségvetési hiány gyors csökkentését, a tűzifa áfájának leszállítását vagy a vényköteles gyógyszerek szeptembertől érvényes áfamentességét. Fontosnak tartja azt is, hogy az egészségügy, az oktatás, a szociális és gyermekvédelmi terület, a kultúra, a tudomány és innováció, valamint a környezetvédelem önálló, felelős kormányzati képviseletet kapott.
– Hogy a mostani változások közül mi bizonyul majd történelmileg helyesnek vagy helytelennek, azt valójában csak hosszabb távlatból lehet megítélni. Éppen ezért nekünk, akik most döntési helyzetben vagyunk, az a felelősségünk, hogy olyan intézményeket és szabályokat hozzunk létre, amelyek akkor is működnek majd, amikor már nem mi ülünk a parlamenti padsorokban – zárta gondolatait Dr. Szabó Alexandra parlamenti képviselő.
Ferenci Zoltán |
