|

Árulkodó postaládák a Párta utca sarkán lévő ingatlan bejáratánál – itt sem egy lakás lett kialakítva...
Elkészült a Kertváros önazonossági rendelete, ami az első a fővárosi kerületek közül, és bár elsőre nem látható a rendeleten, de két olyan problémát próbál ezzel a kerület megoldani, ami jóideje sajátos gondokat okoz az önkormányzatnak. Az egyik ilyen probléma, hogy az utóbbi években több családi házat is úgy alakítottak át, hogy abban nem egy, hanem tíz vagy tizenöt lakóegységet helyeztek el. Ezeket az átalakításokat jellemzően arra specializálódott vállalkozások hajtják végre, és osztatlan közös tulajdoni hányadként értékesítik a lakásokat. Nem véletlenül döntött úgy a kerület korábban, hogy egy telken csak egy lakóegységet lehet elhelyezni, hiszen ahol egy helyett 15 lakás áll, az azt jelenti hogy 15 autó parkol a közterületen, ugyanilyen módon terhelik a közszolgáltatásokat, orvost, iskolát, stb.
Ahol ez kiderül, ott településkép-védelmi eljárást indítanak, és – mivel a vállalkozás már addigra eltűnik – jobb híján a bent lakókat bírságolják. Korábban a kerület próbálkozott azzal, hogy ez az eljárás kerüljön fel széljegyként a tulajdoni lapra, hogy a vásárlást fontolgatók lássák az ingatlan valós helyzetét, de ez nem járt sikerrel.
Az önazonossági rendelet viszont lehetőséget teremt az ilyen helyzetek megelőzésére. A rendelet értelmében az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészekre az önkormányzatnak elővásárlási joga van. Így tehát ha egy ingatlan valamely tulajdoni hányada értékesítésre kerül, azt be kell jelenteni az önkormányzatnak. Ekkor a hivatal megvizsgálja, hogy milyenek az adott ingatlan használati viszonyai, mi az oka az adásvételnek, és ennek alapján döntenek az elővásárlási jog gyakorlásáról.
Ha kiderül, hogy egy nagy ház kicsi lakrésze cserélt volna gazdát, akkor beindulhat a hivatali bírságolás. Egyébként az önkormányzati rendelet azt is kimondja, hogy az ilyen ügylet semmis, tehát ha végbe is megy az adásvétel, azt utólag egy eljárás során hatálytalanítani lehet. Ennek kezdeményezője lehet akár az önkormányzat is, hiszen egy jogügylet semmisségére bárki hivatkozhat.
Az önazonossági rendelet másik fegyvere az, hogy feltételekhez köti a XVI. kerületi ingatlanokba való bejelentkezést. Mindenhol, ahol már legalább hét személy be van jelentkezve, ott a kormányhivatal nem végzi el a lakcím létesítését, hanem elküldi az illetőt az önkormányzathoz. Itt a hivatalban ki kell tölteni egy kérelmet, és bizonyítani kell, hogy a már korábban beköltözöttekkel milyen családi kapcsolatban áll a kérelmező. Ez a kérelem egy önkormányzati bizottság elé kerül, ahol döntés születik arról, hogy létesíthető-e lakcímbejelentés. Ez újabb akadályt jelent a soklakrészes épületek lakóinak, hiszen lakcímbejelentés híján sokkal nehezebb orvost, iskolát találni.
Hasonlóan hatékony eszköz lehet a lakcímlétesítés korlátozása a munkásszállók esetében, hiszen a bentlakók aligha tudnak rokonságot igazolni egymással. A munkásszállók létesítése egyébként is tilos a kerületben, csak az a probléma, hogy annak kiürítése a NAV végrehajtóinak hatáskörébe tartozik, és mire a tényleges végrehajtásra sor kerül, addigra akár több év is eltelhet. Az önazonossági rendelet januártól működik, meglátjuk, milyen eredménnyel.
|