« Vissza Díszes tojások Kistarcsáról  « XVI.-XIV. kerületi hírek  2007. április 4.

A húsvéti tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Tavasz ünnepén a színesre festett tojás ajándékozásának szokása egészen az ősi pogány kultúrákig nyúlik vissza. A tojásfestés szokása, a tojások díszítése az egész világon elterjedt, mégis kevesen vannak közöttünk, akik ezt olyan művészi tökélyre fejlesztették, mint a Kistarcsán élő Kiss Péter. Kiss Péter egy faragott strucctojással Az első faragott strucctojást 1995-ben készítette, s nyugdíjas pedagógusként jelenleg is vizuális nevelést tanít a helyi gimnáziumban. Kistarcsai otthonában készíti faragásait nemcsak fára, szarura, hanem motívumait megörökíti strucc- és emutojásokon is – ami érdekes módon beleilleszkedik a magyar kultúrába, hiszen közel 400 éve élnek struccok Magyarországon is, az Alföldön. Az első általa készített tojáshéjdíszítésen honfoglalás kori arany­tarsoly­lemez lenyomata található, ez jelenleg a Vendéglátóipari Múzeum időszakos kiállításán tekinthető meg. Bármily meglepő, akár portré is látható a tojások felületén. Az Árpád házi szentek is elférnek egy tojáson: Szt. István, Szt. László, Szt. Imre. Saját tervezésű, népi ihletésűt is találhatunk a tojások közt. Nem géppel, hanem saját maga által esztergakésekből készített kis szerszámokkal születnek ezek a csodák, melyeket legutóbb Frankfurtban láthatott a nagyközönség. Több mint húszezren láthatták a három nap alatt. A helyi gyógyszertár vitrinjében is helyet kapott egy faragott strucctojás, és a „Kistarcsai napokra” is mindig elviszik alkotásait, mint helyben készült különlegességeket. Stílszerűen 2000 áttörés díszíti Kiss Péter 2000-ben készült alkotását (lenti képünk bal oldalán). A legnagyobb strucctojás 36 tyúktojásnak megfelelő tartalommal bírt, melyet el is fogyasztottak. Mielőtt felnyitották volna, ráállt maga művész is, hiszen ez a nagyméretű tojás könnyedén elbír akár 100 kg terhet is. A strucctojást a természet úgy alkotta meg, hogy összeroppanás nélkül kibírja akár az oroszlán harapását is. Tartalma finom, akár el is fogyasztható, bár rettentő nagy mennyiségű, ezért nem lehet igazán jól elkészíteni rántottának – elég hamar lehűti a serpenyőt. Megtalálható ugyanazon a tojáson a legelső magyar címer IV. Béla korából, a Kossuth címer, Mátyás király pecsétje, s a jelenlegi koronás címerünk is. A négyes osztás lett a meghatározó a díszítéseiben. Négy elképzelt oldalra – már amennyire lehet oldalakról beszélni tojások esetében – osztotta fel a felületet Kiss Péter, melyekre hasonló ellipszis alakú formába tette bele motívumait, mint maga a tojás. Koronás címer a strucctojáson Elég nehéz megfaragni ezeket, mire egy elkészül, lehet, hogy két-három tojáshéj el is törik. Egy ilyen tojáshéj ára 800-1000 forint között van, tartalommal együtt pedig 2-3000 forintot is elkérnek érte, pláne, ha még keltethető. Egy kifejlett strucc ára közel egymillió forint. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum több ezer darabos anyagában megtalálhatók a hazai tojásfestők és díszítők alkotásai mellett az Európában ritkábban előforduló izraeli, kínai, indonéziai darabok is. A legkisebbek alapját kolibritojás, a legnagyobbakét többek között a Kiss Péter által díszített strucc- illetve emutojás adta. Itt csodálhatják meg az érdeklődők állandó kiállításon ezeket az alkotásokat, melyeknek érdekességük, hogy jórészüket férfiak dekorálták. Apáról fiúra szállt itt a különleges kézügyesség, ugyanis megörökölte ezt a kiváló grafikus készséget a jelenleg Londonban élő Kiss Balázs is, aki képességeit számítógépes grafikusként kamatoztatja. Többek között a King Kong című film elkészítésében is közreműködött, és a stáb tagjaként ötszázötöd részben mondhatja magát Oscar-díjasnak is. A lenti két képen (balra az eredeti felvétel) jól látható, mit hoznak ki számítógépes animációval, s milyen hátteret képesek varázsolni az eredeti felvételek mögé. B. Halász Pálma

Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu