„A fény mindig utat mutat, Annak, ki a mélyben kutat.”
Az idén augusztus 23-tól szeptember 23-ig tartózkodik a Nap a Szűz jegyében. A nyár vége következik, végre megszűnik a kánikula, üdítő reggelek és hűvösebb esték köszönnek ránk. Kezdenek sárgulni a falevelek, mintegy mementóként, hogy telik-múlik az idő. Mi érik neked ma, hervad nemsokára... Szeptember az iskolakezdés ideje mifelénk. A diákok megkezdik tanulmányaikat, az iskolák zsongnak, megtelnek élettel. A különféle oktatási rendszerek, melyek megjelentek az emberiség néhány ezer éves történelmében, azt a célt szolgálták, hogy hasznos és értékes embereket képezzenek a mindenkori társadalom számára. Az ókori szellemi iskoláktól, ahol a tanítványok egy univerzális tudásrendszert igyekeztek elsajátítani, eljutottunk a mai XXI. századi információrobbanás okozta dömpinghez, egyfajta versenyszemlélethez, túlterheltséghez, intellektuális irányultsághoz, melynek tünetei jól láthatóak azok számára, akik éles szemmel vizsgálják a társadalmi folyamatokat. A versenyzés, versengés azt eredményezi, hogy mindig lesznek vesztesek, akik lelkileg sérülnek, és kihatással lesznek a felnőttkori életükre. Egy olyan átfogó oktatási rendszert kellene kitalálni, majd megvalósítani, amelyben a nagy többség megtalálná a képességének és tehetségének megfelelő képzést, mely hivatást adna a kezébe, és nem egyszerűen munkát és megélhetést. Ahhoz kellene segítenünk a gyerekeinket, hogy megtalálják az igazi szabadságot, nevezetesen azt, hogy felismerjék és megválaszthassák azokat a kereteket, melyeken belül boldogan élhetnek. Ha nem ez lesz az irány, akkor a jövőt fogjuk rongálni, majd tönkretenni, mert olyan generáció fog felnőni, aki a szabadosság és a vágyorientáltság dzsungelében fog harcolni önnön túléléséért. A Szűz ember tökéletességre törekszik. Olyan életformát igyekszik kialakítani, melyben minden a helyén van. Azt kell mondanunk, hogy mint minden, mi a földi dimenzióban történik, ez is egy illúzió. A sorsesemények, és a döntéseink pillanatok alatt átrendezhetik az életünket, és a rendből káosz lehet. Megjelenik a rendszerhiba, és a „rendszergazda” csak kapkodja a fejét. Ami elromlott, azt vagy kijavítjuk, kijavíttatjuk, vagy kidobjuk. Az emberi kapcsolatok esetében is hasonló a dilemma: ki tudjuk-e javítani a hibáinkat, el tudjuk-e fogadni a másik ember tévedését? Vagy „kidobjuk”, megszüntetjük, mint egy használati tárgyat. Az emberben a test-lélek-szellem olyan összefüggő „szentháromság”, melyben főleg az első két összetevő folyamatosan oda-vissza hat egymásra. A lelki gondjaink, elfojtásaink előbb utóbb lecsapódnak testi szinten, és tünetekkel, illetve betegségekkel jelzik a problémáinkat, melyek megoldást követelnek. A betegség analógiája világos, őszinte, az egónk számára pedig többnyire kellemetlen, zavaró. Amikor belenézünk a tükörbe, nem mindig azt látjuk, amit szeretnénk. Van, aki úgymond egészséges életmódot igyekszik élni. Tanácsolnám, hogy friss, jó minőségű táplálékot fogyasszunk, igyunk megfelelő mennyiségű vizet, sportoljunk, figyeljünk a feltöltődésre és a pihenésre! Mellőzzük a káros szenvedélyeket, ne dohányozzuk, nem használjunk tudatmódosító szereket (alkohol, drog, gyógyszer)! Mellőzzük a stresszhelyzeteket, legyen jó kapcsolatunk a munkatársainkkal, szeressük a főnökünket! Tiszteljük a szüleinket, legyen jó párkapcsolatunk, akinek van, éljen példás családi életet! Természetesen a kiegyensúlyozott a szexuális életről se mondjunk le! Vegyük észre mindenben a jót, illetve fogadjuk el, hogy ami esetleg nem tetsző az egónknak, abból is rengeteget tanulunk. Ha valamit kifelejtettem, kérem, tegyék ide gondolatban. Summa summarum, ha mindezt valaki képes megvalósítani, garantáltan elfelejtheti a háziorvosát! Persze nagyon jól tudom, hogy ennek a receptnek az elkészítéséhez szinte lehetetlen beszerezni a hozzávalókat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy tapasztalni jöttünk ebbe a csodálatos földi létbe, és akár kellemes, akár kellemetlen történés szereplői vagyunk, mindkettő a szellemi épülésünket szolgálja. Fontos az, hogy megértsük a Sors üzeneteit, megfelelő döntéseket hozzunk, és ne a „szegény én” perspektívájából szemléljük az életünket.
Véleményeiket, gondolataikat, kérdéseiket elküldhetik az asztros@yahoo.com címre. Vigyázzanak magukra és egymásra! Tóth Sándor |