Magát Krisztina, a Cinkotai Huncutka Óvoda Jövendő utcai tagintézményének nagycsoportos óvodapedagógusa már a tokiói olimpiára készül. A kedves, halk szavú és mindig mosolygós Kriszti néni ugyanis civilben súlyemelő. Hölgyről lévén szó, nem illik elárulni a korát, de annyit azért elmondhatunk, hogy már az érettebb versenyzők közé tartozik, így számára ez a ciklus az utolsó, amikor még kivívhatja az olimpiai szereplés jogát. Ehhez azonban a lehető legtöbbet kell edzenie, ami a pedagógusi munka mellett nem egyszerű feladat. – Mindig is imádtam a gyerekekkel foglalkozni, ahogy az édesapámba, úgy belém is szorult némi pedagógiai érzék. Ráadásul öten vagyunk testvérek, melyből én vagyok a legidősebb, így az öcséimmel és húgaimmal való foglalkozások is a pálya felé szocializáltak.
Kriszta néni nemcsak a pedagógiát, hanem a súlyemelés iránti rajongását is az édesapjától örökölte. Magát János ugyanis maga is súlyemelő volt, és mind a mai napig edzősködéssel foglalkozik. A szenvedélyét pedig sorra, minden gyermekére átragasztotta. A sportágba Kriszta, Gábor, Anikó, János és Csilla is belekóstoltak. Közülük a legkitartóbb és a legjobb a legidősebb lány lett, aki a 2013-as albániai Európa-bajnokságon bronzérmes lett, korábban pedig kétszer is U23-as EB-dobogóra állhatott, illetve a főiskola világbajnokságokról egy harmadik és egy negyedik hellyel tért haza. – A +75 kg a súlycsoportom, melyben főleg érettebb, illetve nagyon fiatalok versenyeznek. Csak példaként ebben a súlycsoportban szerepel a világ legeredményesebb súlyemelője, Takács Mária, illetve a riói olimpián bronzérmes súlylökő, Márton Anita is.
Magát Krisztina 2012-ben állt a legközelebb az olimpiai részvételhez, ám akkor a legutolsó kvalifikációs versenyen megsérült, így le kellett mondania a nagy álmáról. Most azonban újból erőre kapott, és egy hosszabb kihagyást követően ismét örömmel és lelkesen jár edzésekre. – Minden sportolónak az olimpiai szereplés a legfőbb vágya, így vagyok ezzel én is, ezért szeretném még egyszer megpróbálni a kvalifikációt. Korábban a BKV Előrében sportoltam, jelenlegi egyesületem a Testvériség SE, ahol heti öt alkalommal edzem. Ennyi tréning, persze, nem elég egy olimpiai szerepléshez, ám az óvodai munkát nehéz összeegyeztetni az élsporttal. Ezért inkább kisebb léptékekben gondolkodom: előbb az idei horvátországi Európa-bajnokságot célzom meg, aztán majd meglátjuk, miként lehet a visszafogottabb edzéstempót egy kicsit magasabb fokozatba emelni. Ha egy pici kis esélyt is érzek az olimpiai szereplésre, biztos, hogy az nekem is lendületet ad majd. Riersch Tamás |