Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.29. péntek
Auguszta
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28661122
   « Vissza

Hogyan alkalmazzuk helyesen az öröklés új szabályait?

 « Cikkek és hírek 
2015. augusztus 25.
 

kepfile


     A 2014. márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat hozott a korábbi öröklési rendhez képest, meghagyott viszont jól bevált jogi megoldásokat a korábbi rendszerből. Dr. Kővári Béla budapesti ügyvéddel – a téma nagysága miatt a teljesség igénye nélkül – beszélgettünk arról, szükséges-e, ill. hogyan lehet az új szabályozás szerint az embernek még életében elrendezni a vagyoni ügyeit.
    – Akinek kisebb-nagyobb vagyona van, felelősséggel tartozik azért, hogy halála után lehetőleg ne alakuljon ki zűrzavar, ezért célszerű még életünk során (akár az érintettek bevonásával, vagy anélkül) de írásban érvényes végrendeletben rendezni hagyatékunk sorsát     – határozza meg dr. Kővári Béla ügyvéd a követendő magatartást. Az örökhagyó közvetlen leszármazói, vagyis a gyermekei a törvény szerint egyenlő arányban örökölnek.
    – Aki úgy gondolja, hogy a Polgári Törvénykönyvben lefektetett öröklési szabályok számára megfelelnek, annak nyilvánvalóan nincs semmi dolga – mindent elrendez helyette a törvény, és a hagyatéki eljárás.
    – Kérdésként adódik azonban, hogy akár a bonyolult családi viszonyok miatt, (egyik, vagy másik gyermek távolléte, kifogásolható életvitele, betegsége, halála) akár egyéb szubjektív szempontok miatt el lehet-e térni az általános örökösödési szabályoktól?
    – Természetesen igen, mégpedig akár érvényes írásbeli végrendelettel, akár a hagyatékra vonatkozó szerződés útján. Az örökhagyó végrendelkezhet (célszerű ezt a későbbi gondok és fölösleges pereskedés elkerülése miatt ügyvédi segédlettel megtenni), és akár az egész hagyatékát, vagy értékesebb ingatlanát, – a többi leszármazó mellőzése mellett – valamelyik szerencsétlenül járt családtagjára hagyja, a jólétben élőkre pedig csak jelképesen hagy valamit, pl. érzelmileg kedves apróságot.
    Tapasztalataim szerint az öröklés sokszor nem is annyira vagyoni, mint érzelmi kérdésekről szól, nagyon fontos, hogy az örökhagyó legalább a végrendeletében magyarázza el, miért döntött a törvénytől eltérően. Ezzel ugyanis elősegítheti a végrendelet elfogadását, és elkerülhető lehet az örökösök közti egymásra neheztelés vagy a családi kapcsolatok indokolatlan megszakadása – magyarázza dr. Kővári Béla.
    – És ha mégsem fogadják el a végrendeletet, akkor az úgynevezett kisemmizett örökös mit tehet?
    – Az a törvényes leszármazó, aki a végrendeletben foglaltakkal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat a kötelesrész kiadása érdekében. Az új Ptk ebben is változást hozott. Régen ugyanis a kötelesrész a végrendelet nélkül (törvény alapján) járó vagyoni érték fele volt, most ez a harmadára csökkent. Két örökös testvér esetében tehát a kötelesrész régen az ingatlan negyede-negyede volt, most ez a hatodára csökkent.
    – A jogviták elkerülése céljából van-e olyan lehetőség, hogy az örökhagyó és az örökösök szerződést kössenek a hagyatékkal kapcsolatban?
    – Igen, ez a régi és az új Ptk-ban egyaránt szerepel. Kétféle lehetőség is adódik. Az egyik, amikor a leszármazó örökösök az örökhagyóval kötött szerződésben egyeznek meg a hagyatékról, elfogadva a végrendeletben foglaltakat is, és később ezen már nem lehet vitatkozni, különösen pert nem lehet indítani. Ügyvédre ilyen esetben azért van szükség, hogy a szerződés és a végrendelet megfeleljen az összes tartalmi és formai követelménynek.     Az ilyen szerződés kizárólag egyetlen esetben támadható meg, mégpedig akkor, ha az örökhagyó vagyoni viszonyaiban a későbbiek során nagyon jelentős változás történik: ilyen lehet pl. az, ha a végrendelet megalkotása után megnyeri a lottó ötöst, vagy egyéb módon jelentősen gazdagszik és ez a szerződés megkötésekor még nem volt ismert. Szóban ilyen szerződést érvényesen kötni nem lehet, pontosabban nem célszerű, mert érvényesen nem kikényszeríthető, ezért a kötelező írásbeliséget emelném ki.
    – Sokszor előfordul, hogy az érintett örökösök bár szóban elfogadják az egyezséget, de ilyen megállapodást nem írnak alá. Aztán amikor megnyílik az örökség, érvényes írásbeli egyezség hiányában már csak a felek hozzáállásán, jóindulatán múlik annak teljesítése...
    – Hasonló probléma lehet a tartozásokkal is. Az örökhagyó adhat baráti kölcsönt az ismerőseinek, és bár a kölcsönhöz a jog nem kapcsol feltétlenül írásbeliséget, az a helyes megoldás, ha az ilyen kölcsönügyleteket írásba foglalják a későbbi viták elkerülése érdekében. A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a mondás, és erősíti meg dr. Kővári Béla ügyvéd. – Az örökhagyó felelőssége, hogy ne hagyjon rendezetlen viszonyokat maga után.
    – Milyen életkorban célszerű végrendeletet készíteni?
    – Ez nincs korhoz kötve, sokkal inkább függ a vagyoni és érzelmi, nem utolsó sorban családi viszonyainktól. Van olyan 30 éves fiatalember, aki a bonyolult vagyoni viszonyai miatt szükségét látta, hogy végrendeletet készítsen. Ez egyébként nem jelent semmilyen kötöttséget az örökhagyó részéről, mert bármikor egy újabb végrendelettel hatályon kívül helyezheti a régit. A végrendeletet pedig célszerű valami biztos helyen, például közjegyzőnél vagy ügyvédnél elhelyezni, ahonnan az adott időpontban elő is kerül.
    – Minden gondosan előkészített végrendeletet felboríthat, ha az örökhagyó halála után váratlanul előkerül egy újabb leszármazott, aki egyben örökös. Előfordult már ilyen a praxisában?
    – Egyáltalán nem ritka, ha egy férfiember halála után előkerülnek további leszármazottak.
    – Adott esetben ő is törvényes örökösnek számít az apa vagyonának tekintetében?
    – Természetesen teljesen mindegy, hogy házasságon belüli, kívüli, akár eltitkolt gyerekről van szó, az örökhagyó vonatkozásában az általa sajátjának elismert gyerek törvényes örökösnek minősül. Más kérdés az apa, és egyben örökhagyó morális felelőssége a gyermekeivel, családjával szemben – emeli ki dr. Kővári Béla ügyvéd.

dr. Kővári Béla Ügyvédi Iroda, 06-30-921-8456 vagy 350-0458 (félfogadás előzetes egyeztetés alapján)
e-mail: b.kovari@chello.hu

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez