« Vissza Kamarai rendezvény az idősek otthonában  « XVI.-XIV. kerületi hírek  2007. március 7.

Stílszerűen a harmadik évezred egyik budapesti fejlesztési „központjában”, a Paskal lakópark szívében található modern, minden igényt kielégítő Arany Alkony Idősek Otthonában rendezte március 1-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara két tagcsoportja, a XIV. és a XV. kerületi, valamint az Egalité Egyesület a „Kis és Középvállalkozói Szektor Európai Uniós Felzárkóztatásának Gazdasági Lehetőségei” címet viselő szakmai konferenciáját. Az eseményen a nagy számú érdekelten (vállalkozókon) kívül illusztris vendégek is jelen voltak. Köszönhetően az eredetileg meghirdetett programnak. Eszerint az első felszólaló Veres János pénzügyminiszter lett volna, őt Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, majd egy jó ebédet követően Hunvald György, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, illetve Csabai Lászlóné, nyíregyházi polgármester, egykori lakásügyi biztos követte volna. A program azonban a konferencia napjára jelentősen megváltozott: az eredeti elképzelésekből a pénzügyminiszter, és a szabolcsi polgármester asszony maradt, a hiányzók helyébe pedig dr. Novák Csaba, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Igazgató Hatóságának főigazgatója, dr. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Termékfejlesztési és Kormányzati Koordinációs Divízió vezérigazgató-helyettese, illetve Pákai Zsuzsanna, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács képviselője léptek. Vadász György, a rendező BKIK általános elnökhelyettese azzal indokolta a konferencia fontosságát, hogy a jelenleg kialakult konvergencia-reform helyzetben a kis és közép vállalkozások képviselői első kézből, hiteles személyektől tájékozódhassanak a szektor várható lehetőségeiről. Vadász György két területet is megnevezett, ami az általa képviselt vállalkozói réteg igényét is kifejezte: ezek szerint a reformok végrehajtásának minősége és gyorsasága, illetve a versenyképesség javítása érdekében van szükség a március 1-hez hasonló rendezvényekre. Veres János első felszólalóként egyrészt a kormány hosszútávú gazdaságfejlesztő stratégiáját ecsetelte, de közben számokkal, adatokkal cáfolta a média által a vállalkozókat érintő változásokról közölt helytelen információkat. – Tévesen bevételorientáltnak nevezi a sajtó a kormány konvergencia-porgramját. Ez ebben a formában téves információ, hisz a 2006-os 10 körüli államháztartási hiány 2009. évi 3,2%-os-ra csökkentésében (idén 6,8%, jövőre 4,3%) komoly szerepet játszik majd az állami kiadások jelentős mérséklése is. Sőt, nem csak komoly, hanem egyre komolyabb szerepet, hisz, amíg idén még csak 3,2%-os ez az állami „szerepvállalás”, jövőre már 6,4%-osra, 2009-re pedig 7,5%-osra fog majd növekedni. Veres János szerint az állam működési költségeit éppen a reformokkal – a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíj reformjával, illetve az árkiegészítésekkel – lehet tartósan a kívánt szintre csökkenteni. A pénzügyminiszter azt ígérte a vállalkozóknak, hogy a hazai és európai uniós fejlesztési támogatások az elkövetkezendő években jelentős mértékben nőni fognak, olyannyira, hogy a szektor 2009-ben már közel egy milliárd forintos támogatással számolhat majd. A konferencia napi aktualitását az elvárt adóra irányuló kérdések biztosították. Az elvárt adót a tavaly nyári adócsomagban alkotta meg a parlament. Bevezetését azzal indokolta a kormányfő, hogy a vállalkozások jelentős része előszeretettel mutat ki éveken át veszteséget, hogy mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól. A megszüntetett adónem a nyereséges mellett a veszteséges társaságokat is sújtotta volna – függetlenül attól, mekkora eredményt realizál a vállalkozás –, mivel egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet tekintett volna adóalapnak. Az Alkotmánybíróság február 27-én azonban alkotmányellenesnek nyilvánította ezt az adónemet, mely közel 50 milliárd forintos kiesést jelent a 2007. évi költségvetésből. A sajtóban február 28-án azonban napvilágot látott az a hír, hogy Veres János a vállalkozásokkal visszamenőleg január – február hónapban meg akarja fizettetni a semmisnek nyilvánított adót. A kormány egyik legfontosabb tagjának számító pénzügyminiszter egy ügyes politikusi fordulattal hárította el a „sajtóvádakat”. Elmondása szerint „nem ő, hanem az alkotmánybíróság teszi kötelezővé az első két hónapban az alkotmányellenesnek minősített adó beszedését. A határozat ugyanis csak a kihirdetés napjától érvényes, tehát január 1- és február 27. között még nem volt törvénytelen az elvárt adó.” A konferencia további felszólalói közül dr. Novák Csaba a 2007–2013. közötti a kis és középvállalkozásoknak a nagy összegű fejlesztési forrásokból való részesedési lehetőségeit ismertette. Kiemelte, hogy a szektor szereplőinek minél nagyobb ismeretekkel kell rendelkeznie az uniós fejlesztési szándékokról, azok prioritásairól, valamint a reálisan megvalósítható projektek feltételrendszeréről. Csabai Lászlóné pedig a magyarországi lakásépítések helyzetéről, illetve a kis és középvállalkozásoknak az ezen a területen való szerepvállalásáról adott rövid, sok nyíregyházi példával alátámasztott tájékoztatást. (M)

Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu