A Kertvárosi Iskolaválasztó rendezvényen nagy érdeklődés övezte a tankerületi igazgató előadását: Kovács Katalin arról beszélt, hogy milyen feladatokat kell teljesíteni a szülőknek ahhoz, hogy a gyerekükből valóban iskolás legyen, mégpedig ott, ahol szeretnék, és ne induljon ellenük szabálysértési eljárás.
Kovács Katalin tankerületi igazgató
• Ki minősül tankötelesnek? Az a gyermek, amelyik az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, már abban az évben megkezdheti az iskolát – amely egy lehetőség –, de legkésőbb a következő évben tankötelessé válik, tehát a ki tavaly augusztus 31-ig betöltötte a 6. életévét, annak idén mindenképpen iskolába kell mennie. • Ki dönt a tankötelezettség kezdetéről? Fő szabályként az óvoda vezetője dönt, ahová a gyermek az iskola megkezdése előtt járt. Ha a gyermek nem járt óvodába, akkor iskolaérettségi vizsgálaton vesz részt, és a szakértői bizottság dönti el, hogy a gyermek mikor kezdheti meg az iskolát. Ha az óvoda vezetője vagy a szülő bizonytalan – esetleg nincs egyetértés a két vélemény között –, akkor is kérheti bármelyik fél az iskolaérettségi vizsgálatot. • Mikor lesz a beiratkozás? A beiratkozás idei időpontját még a Kormányhivatal nem jelölte ki, de az eddigi tapasztalatok alapján április végére várható. • Mit kell vinni a beiratkozáshoz? Tavaly futótűzként terjedt el, hogy személyi igazolványt kell vinni a gyermeknek. Ez ilyen formában nem igaz, senki ne rohanjon az Okmányirodába személyi igazolványt csináltatni a gyermeknek! Amennyiben már van személyi igazolványa, akkor azt vigyék a beiratkozásra, ha nincs, akkor az anyakönyvi kivonat, lakcímkártya a hiteles okmány, amely mellé szükséges még a megfelelő szakvélemény, az iskolaérettségi vizsgálat eredménye – az óvoda vagy a szakértői bizottság szakvéleménye. • Változtak-e az iskolák körzetei? A körzetes iskolák kérdésében sincs változás az előző évek gyakorlatához képest. Az iskolák körzetét is a Kormányhivatal állapítja meg, idén – az Önkormányzat érintett vezetőitől kapott tájékoztatás szerint – a Kormányhivatal nem szándékozik változtatni a körzethatárokon, tehát az eddig érvényes körzethatárok élnek, melyekről tájékozódni lehet az önkormányzat illetve az iskolák honlapjáról. • Kit vehet fel az iskola? A körzetes iskola – fő szabályként – köteles felvenni a körzetében állandó lakhellyel – ennek hiányában tartózkodási hellyel – rendelkező tanulót. De mikor kerül előtérbe a tartózkodási hely? Ha a gyermek nem rendelkezik állandó lakcímmel. Ha állandó és tartózkodási lakcímmel is rendelkezik, akkor az állandó lakcímet kell figyelembe venni a gyermek beiskolázásakor. De mi van akkor, ha nem a körzetes iskolába szeretné a szülő beíratni a gyermekét? Talán ez a legizgalmasabb kérdés… Mivel szabad iskolaválasztás van, erre van lehetőség, de csak bizonyos feltételek mellett. Az iskolák első körben felveszik a körzetükbe tartozó gyermekeket. Ezután előnyben kell részesíteniük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, közülük is a kerületi gyermekeket. Ha még mindig van szabad férőhelye az iskolának, ezután veheti fel a sajátos nevelési igényű illetve a különleges helyzetű gyermekeket, és ezek közül a csoportok közül is először a kerületi gyermekeket kell előnyben részesítenie, s csak azután a kerületen kívülit. Hogy ki minősül különleges helyzetűnek, ezt a jogszabály egyértelműen megfogalmazza. Négy esetet határoz meg: 1. Ha a gyermek szülője vagy testvére tartósan beteg illetve fogyatékkal élő; 2. A gyermek testvére jelenleg is az adott iskola tanulója; 3. A gyermek szülője az adott iskola körzetében dolgozik, amelyről munkáltató igazolást kell becsatolni; 4. Ha a gyermek lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – az iskolától egy kilométeren belül található. Ez az a négy eset, amelyben a gyermek különleges helyzetűként, sorsolás nélkül juthat be az általános iskolába. • Hova kell jelentkezni? Mindenkinek van egy körzetes iskolája. Azért kell mindenkinek először elmennie a körzetes iskolába és leadni a megfelelő iskolaérettséget tanúsító dokumentumot, mert a körzetes iskolának az a kötelezettsége, hogyha a Kormányhivataltól megkapott tanköteles listán szereplő gyermekek nem jelennek meg a beiratkozás napján, akkor jelezze ezt a Kormányhivatalnak. A Kormányhivatal ekkor szabálysértési eljárást kezdeményez a szülővel szemben – aki lehet, hogy elment közben a választott iskolába, de a körzetesben nem jelent meg. Hogy ezt a felesleges és kellemetlen procedúrát elkerüljék, először a körzetes iskolában jelentkezzenek a felvételre, és adják le az eredeti szakvéleményt. Ezután menjenek el nyugodtan a választott iskolába, és jelezzék, hogy ide szeretnének jönni. Itt is nyilván kérni fogják a szakvéleményt, de mivel annak eredetijét már a körzetes iskolában leadták, ennek hiányában érdemes egy előzőleg készített fénymásolatot vinni. Természetesen ez a másolat csak azt a célt szolgálja, hogy a választott iskola is lássa, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ennek értelmében be tudja venni a nyilvántartásba, és amennyiben lesz szabad férőhelye, tud intézkedni a felvételről. Az eredeti szakvéleményt pedig a választott iskola a körzetes iskolától tudja majd elkérni, ha megnyílt a felvétel lehetősége.
Szőke Kati
|