Kiskorúak képviseletéről az ingatlanügyletekben. Napjainkban „slágertéma” az ingatlanok családon belüli ajándékozása, vagy a tulajdonjog ellenérték fejében történő átruházása, melyet nagy mértékben elősegít az a tény, hogy az Illetéktörvény illetékmentességet nyújt az egyenes ágú rokonok közötti ügyletekhez. Ez a kedvezmény korábban csak az ajándékozási szerződésekre vonatkozott, azonban 2013. január 1. napja óta már a visszterhes ügyletekre is kiterjed. Ezeknek az ügyleteknek sok esetben jogszerző szereplői kiskorú gyermekek. Tudni kell azonban, hogy ha a kiskorú gyermek tulajdonosa lesz az ingatlannak, akkor a nagykorúságáig gyámhivatali hozzájárulás nélkül azt értékesíteni nem lehet. Fontos információ az is, hogy amennyiben a közös szülői felügyeletet gyakorló szülők valamelyike, vagy akár együttesen szerződő félként szerepelnek a jogügyletben, úgy a szülők nem képviselhetik a gyermeket a szerződés során, ez esetben a gyermek lakhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz kell fordulni eseti gondnok kirendelése érdekében. A haszonélvezeti joggal kapcsolatos legújabb földhivatali anomáliákról. Az ilyen jellegű szerződésekben sok esetben rendelkeznek úgy a Felek, hogy a haszonélvezeti jogukat fenntartják. A haszonélvezet (használat és hasznosítás joga) az ún. tulajdonosi triász (a tulajdon birtoklása, használata és hasznosítása) fontos tartalmi eleme. A „haszonélvezeti jog fenntartása” évtizedeken keresztül jogdogmatikailag és eddig jogtechnikailag is helyes és működőképes, a célt betölteni hivatott fordulat volt. A fővárosi földhivatalok azonban az elmúlt hetekben, ahogy az Ügyvédi Kamarai hírlevél fogalmaz: „figyelmeztető lövés nélkül”, egyszerűen bevezette azt a gyakorlatot, hogy az állagtulajdont elidegenítő személy fenti nyilatkozatán túl az állagtulajdon jogszerzőjének hozzájáruló nyilatkozatára is szükség van a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez. Ez a logika álláspontom szerint helytelen, mivel ha valaki a saját tulajdonából korlátozott mértékű részt idegenít el, miközben a másik részét fenntartja magának, és a jogszerző ennek tudomásulvételével szerzi meg az ingatlant, úgy véleményem szerint ehhez további jognyilatkozatára nincs szükség. Sajnálatos, hogy a fővárosi földhivatalok, mely hivatalok egyébként a szerződéses rendelkezések regisztrálására szolgáló hatóságok – hirtelen, minden előzmény nélkül mostanság – másként látják ezt. Az Ügyvédi Kamara már lépéseket tett a Földhivatal által gerjesztett új problémák tisztázása érdekében.
Az aktuális kérdéseket megosztotta Önökkel:
Dr. Herman Edit, ügyvéd (Iroda: 1163 Budapest, Thököly út 88. Tel/Fax/üzenetrögzítő: 404-1790)
|