Helyi Hírek - Független folyóirat   2019.03.26. kedd
Emánuel, Larissza, Manuéla
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 13261232
   « Vissza

Önkormányzatok és tartozások

 « Portaszolgálat 
2013. február 20.
 

    Az állam az 5000 fő alatti települések tartozását teljes egészében átvállalja, az ennél nagyobb településeken a tartozás-átvállalás mértéke alapesetben 40 százalék, illetve ennél lehet több is, ha azt az önkormányzat kellően meg tudja indokolni – tájékoztatta lapunkat Kovács Péter polgármester.
    Ilyen indok lehet például az, hogy szegény az önkormányzat, de ez a XVI. kerület esetében egyáltalán nem igaz, hiszen a jelenlegi évben is közel négymilliárd forint jut fejlesztésre. Az önkormányzat kötvénykibocsátásából eredő tartozás mintegy 7 millió svájci frank, valamint a világítás-korszerűsítésből maradt 39,4 millió forintos hitel, ezeknek a 40 százalékát vállalja át az állam.

kepfile

Az agglomerációban először Nagytarcsa tartozásának átvállalásáról született döntés a 2012. november 28-i képviselő-testületi ülésen, ahol Vécsey László parlamenti képviselő képviselte az államot (képünkön középen, Rimóczi Sándor polgármester és Solymosi Beáta jegyző társaságában). Az átvett tartozás 327 millió forint volt, ezzel a település idén 30 millió forint törlesztéstől szabadult meg, amit fejlesztésre fordíthatnak.


     Az önkormányzat a költségvetését úgy tervezte, mintha az adósság-átvállalásra nem is kerülne sor, s ebből kiszámolható, hogy ilyen mértékű tartozás-csökkenésnél az önkormányzat által megtakarított kamat- és tőketörlesztés mintegy 200 millió forint – ez természetesen függ a mindenkori svájci frank-árfolyamtól. A XVI. kerület úgynevezett baltával faragott költségvetése szerint a működési és a fejlesztési kiadásokat soha nem keverik össze. Ebből következik, hogy a fejlesztési alap növekszik meg akkor, ha az állam valóban átvállalja a tartozás egy részét.
     Az átvállalás egyébként egy speciális táncrend szerint valósul meg. Januárban az önkormányzatoknak és a bankoknak közösen kellett jelenteni a kormány felé a tartozások ténylegesen megállapított összegét. Ezután az önkormányzatoknak február 28-ig kell kérvényezniük a kormánytól, hogy mennyi tartozást szeretnének átvállaltatni. A XVI. kerületben erről született döntés a február 13-i testületi ülésen. Ha egy önkormányzat 40 százaléknál magasabb tartozást szeretne átvállaltatni az állammal, akkor ezt követően kell ezt megindokolnia. A végleges szerződések megkötésére június 30-ig kerül sor – azért van ez a hosszú határidő, mert az államnak rengeteg önkormányzattal kell megállapodnia.
     Hogy pontosan milyen módszerrel történik az adósság átvállalása, azt előre nem lehet tudni – csak sejthető, hogy az állam adóstársként lép be a szerződésbe az önkormányzatok mellett. A XVI. kerület esetében az első törlesztő részlet áprilisban esedékes, abból az állam bizonyosan nem fog még részt vállalni. Hogy ezt az év második felében hogyan kompenzálják, arról szintén nincs még információ.

kepfile

Nyugdíjasok és fogyatékkal élők napközi otthonának ünnepélyes átadása Kerepesen. Franka Tibor polgármester az elmúlt években jelentős beruházásokat mutathat fel a községben, ám a hitelállomány megközelíti az egymilliárd forintot. Az adósság-átvállalás ügyében egyelőre nincs megállapodás, mivel Kerepes az átvállalással egyidejű elvonások miatt 137 millió forintos veszteséget szenvedne – a méltánytalanul hátrányos helyzet miatt a polgármester a Belügyminisztérium intézkedését kérte.


     ZUGLÓ adóssága a korábbi ötmilliárdos kötvénykibocsátás nyomán mintegy 7 milliárdra növekedett, ehhez jön még az egyéb fejlesztésekből keletkezett további egymilliárdos adósság. Alapesetben ennek 40 százalékát vállalná át az állam, de miután tárgyalások folynak a nehéz helyzetben lévő BVSC önkormányzati átvételéről, az önkormányzat igénye ezzel kapcsolatban az, hogy az állami adósság-átvállalás mértéke nagyobb legyen 40 százaléknál. A kérdésben a képviselőtestület február végén határoz, s utána tárgyalnak az önkormányzati vezetők az adósság-átvállalás kérdésében illetékes Belügyminisztériummal.

   HITEL NÉLKÜL FEJLESZT KISTARCSA. Az önkormányzati adósságok átvételében Kistarcsa könnyű tárgyalópartnere volt a Belügyminisztériumnak, ugyanis nem volt miről tárgyalni. Mint azt kérdésünkre Solymosi Sándor polgármester elmondta, büszkék rá, hogy Kistarcsa Város Önkormányzatától 0 Ft adósságot vett át az állam.
     – A  készülő költségvetési rendeletünkben 2013-ban az alábbi beruházásokra tudunk forrást biztosítani: a Tölgyfa Óvoda fejlesztése 126 m Ft, ebből saját forrás: 3,4 m Ft; műfüves pálya kialakítása 28 m Ft ebből saját forrás: 8,4 m Ft; közvilágítás fejlesztésre 88,6 m Ft, ebből saját forrás: 13 m Ft; oktatási intézmények energetikai fejlesztésére 211,5 m Ft, ebből saját forrás 31, 7 m Ft; egy új tornaterem építésére 400 m Ft, amihez 150 m Ft TAO támogatásból érkezik és 250 m Ft ingatlan eladásból származik – sorolta a polgármester. – A megyei rendőr-főkapitányság kezdeményezte rendőrőrs program részeként 120 millió forintos hitelből építünk egy új őrsöt. A talajterhelési díj 4 millió forintra kalkulált bevételét a szennyvízhálózat fejlesztésére fordítja az Önkormányzat.
     Kistarcsán a legnagyobb beruházás a Kerepessel közös ivóvízminőség javítás lesz, 1,5 milliárd forintos összköltséggel.  A saját rész 254 m Ft, ami szintén pályázatból származik.

     CSÖMÖR nem járt túl jól az adósság-átvállalással, mert a csökkenő törlesztés mértékét meghaladják az állami elvonások. A várhatóan 40%-os hitelátvállalás (kb. 60 millió Ft) sajnos kisebb annál, mint amennyit elvonnak a gépjárműadó és az SZJA bevételünkből – mondta el lapunknak Fábri István polgármester. A fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta: idén befejeződik az 1,2 milliárdos eu-s támogatásból megépülő, 2,3 km hosszú 3. sz. bekötő utunk. 105 millió Ft-ért bővítjük az óvodánkat, amiből 95% eu-s támogatás. Felújítjuk a sportcsarnokot 30 millió Ft értében, aminek 70%-a társasági adós támogatás. Teljesen önerős fejlesztéseink is lesznek: Csömöri út építése, Laky sarok parkosítása, játszótér építése, Béke tér átépítése, továbbá egyéb, előkészítés alatt álló fejlesztések.


ÖNKORMÁNYZATI ADÓSSÁGOK EGYKORON. A két világháború között a mostaninál kisebb önállósága volt a városi rang nélküli önkormányzatoknak, de a koronatanács 1931. március 5-ei jegyzőkönyve szerint a községek háztartásának rendezése alig öt évvel a pengő bevezetése után központi beavatkozást kívánt.  A helyzet Horthy Miklós kormányzót is foglalkoztatta. Felkérésére a belügyminiszter törvényjavaslata „normál” és egy „önkormányzati” költségvetésre osztotta a községek kasszáját. A „normál” költségvetésbe szánták az alapfeladatokba tartozó állandó kiadásokat és bevételeket, az ezen felüli tételeket az „önkormányzatiba”.  A „normál” büdzsé hiányát az országos közigazgatási alapból, az „önkormányzatit” a községek által kivethető pótadókból kívánták fedezni.

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Apro-link.jpg
preload preload
Ide kattintva megtekinthető
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
Legutóbbi lapszámunk - 2019. március 20.
2019. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Credo Együttes
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez