Helyi Hírek - Független folyóirat   2019.09.22. vasárnap
Móric
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 15138128
   « Vissza

Ösztöndíjat hoznak létre az államilag kevésbé támogatott képzésekre jelentkező csömöri fiatal

 « Cikkek és hírek 
2013. január 23.
 

kepfile

Fábri István Csömör polgármestere szerint fontos, hogy a települések szerepet vállaljanak a diákok továbbtanulásának támogatásában

    Csömör Nagyközség Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a településen élő fiatalok közül minél többen szerezzenek a település számára lényeges szakterületeken felsőfokú szakképesítést. Ebből a megfontolásból a 2013. január 14-én megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen felsőoktatási ösztöndíjkeret létrehozásáról döntöttek, amellyel azokat a szociálisan rászoruló, tehetséges helyi fiatalokat kívánják támogatni, akik olyan szakokra jelentkeznek és nyernek felvételt, amelyeken nem, vagy csak kevés hellyel indítható állami ösztöndíjjal támogatott képzés 2013 őszén. Fábri István polgármester tájékoztatása szerint a 2013-2014-es tanévre megszavazott 2,5 millió Ft-os keretösszeg odaítélésénél szociális és tanulmányi szempontokat együttesen fognak figyelembe venni, így az önkormányzat, megfelelő tanulmányi eredmény elérése esetén, jelentősebb összeggel támogatja a fiatalokat az első diploma megszerzéséig. A pályázatok elbírálására még a felsőoktatási jelentkezési határidő előtt sor kerül annak érdekében, hogy a fiatalok ennek tudatában hozhassák meg életük egyik legfontosabb döntését.
     A csömöri önkormányzat 1991 óta támogatja a helyi középiskolásokat és egyetemistákat, főiskolásokat saját ösztöndíjjal. 2001-ben az akkor létrehozott országos Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramhoz is csatlakozott a település. A mostani döntéssel 6 millió Ft-ra nő a teljes továbbtanulási ösztöndíjkeret.

 


Még sok a megválaszolatlan kérdés

Január 1-jétől államosították az iskolákat, amely számos változást hoz majd az oktatási intézmények, tanárok, szülők életében.

kepfile

Tormay-Lesták Mária, a Csömöri Önkormányzat Oktatási, Sport- és Kulturális Bizottságának elnöke

     Az államosítás kapcsán az önkormányzat szerepe is jelentősen megváltozott, hiszen mostantól a pedagógusok az állam alkalmazottai. A központosítási folyamatban az önkormányzatok csupán arról dönthettek, hogy iskoláik intézményi működtetését vállalják-e. Csömör Nagyközség Önkormányzata azon kevesek közé tartozik (a 3 200 önkormányzatból alig több mint 200 tartozik ide), amely vállalta az általános iskola és zeneiskola működtetését, tehát az épületek rezsi és egyéb működési költségeinek finanszírozását, beleértve a technikai dolgozók bérét is. Tormay-Lesták Mária képviselő, az önkormányzat oktatási, sport-és kulturális bizottságának elnöke szerint az önkormányzatnak fontos, hogy amennyire lehet, továbbra is legyen beleszólása a helyi oktatási ügyekbe. A helyismeret, a „mi gyerekeink” tudat itt van meg, így helyben nyilván jobban tudják, mire van szüksége a gyerekeknek, mint egy központi, állami hivatal – mondja a képviselőnő. – Az önkormányzatnak kiemelten fontosak a csömöri gyerekek, hiszen ők a társadalmunk legnagyobb kincsei. Az ő nevelésük és oktatásuk, az, hogy milyen szakmai színvonalon tanítják őket, hogy milyen mentális törődést kapnak a mi dolgunk is, hiszen ezek a gyerekek is részesei annak a közösségnek, akikért dolgozunk.
     Az iskolák államosításával nem csak a helyi közösség, az önkormányzat, a tanárok, a szülők nem szólhatnak bele az iskolaigazgató kinevezésébe, hanem az oktatási intézmények önállósága is jelentősen csorbult, hiszen az igazgatók szakmai irányítási jogát elvették, a kollégáikat ők már nem értékelhetik, motiválhatják, ezt ezen túl a tankerületi felügyelő teheti csak meg. Mint ahogy arra sincs már jogosultsága az iskolának, hogy a helyi igényeket és sajátosságokat figyelembe véve dolgozza ki saját pedagógiai programját.
Tormay-Lesták Mária szerint az iskolák államosítása az autonómia jelentős csorbulásához vezet. Ez sok veszélyt rejt magában – mondja a képviselőnő. – Számtalan kérdésünk lenne, de sajnos nincs kitől megkérdeznünk. A január elején kinevezett tankerületi felügyelő – bármennyire is együttműködő és kétségkívül minden segítő szándék megvan benne – információ hiányában a felvetődő kérdésekre egyelőre nem tud válaszolni.
   Csömörön például az idei tanévtől indult el az iskolában a helyi német nemzetiségi önkormányzat együttműködésével az intenzív nyelvoktatás, a német nemzetiségi képzés – bizonyos értelemben az utolsó pillanatban, hiszen erre most már nem biztos, hogy lenne lehetőség. Az állam ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy indokoltnak látna egy ilyen jellegű fejlesztést Csömörön, és főképp nem garantált, hogy adna erre plusz pénzt, hiába lenne igény rá a szülők, a gyerekek körében. Valószínűleg minden további érdemi fejlesztésért a jövőben nagyon meg kell küzdeni.
   Mindezeken felül az is kérdéses még számunkra, hova tudnak például a szülők fordulni az esetleges problémáikkal, például egy nevelési vagy akár oktatási ügyben. Sajnos egyelőre rengeteg a megválaszolatlan kérdés, és félő, hogy egy központosított irányítással az eddigiekhez képest lényegesen rugalmatlanabbul, szabványosított folyamatok és gondolatok mentén lesznek kénytelenek működni az iskolák.



Pezseg a színházi élet Csömörön


Több, mint száz filmben játszott, számtalan emlékezetes színpadi alakítása mellett előadásokat rendezett. Jelenleg négy színházban kilenc főszerepet alakít, míg az Új Színházban Csurka István Döglött aknák című darabjának rendezésére készül. Koncz Gábor színművésszel csömöri fellépései kapcsán beszélgettünk.

kepfile

Esztergályos Cecília és Koncz Gábor a Társasjáték New Yorkban című darab csömöri előadásán

    – Film és színpadi alakításaiban elsősorban drámai szerepeket alakít. Az Éless-Szín előadásaiban azonban kifejezetten vígjátékokat játszik, sőt rendez is.
     – Valóban, az ország inkább drámai színészként ismer. De tudja, egy színésznek teljesen mindegy, mit játszik, egy a fontos, hogy képes legyen azonosulni a szerepével, hogy hiteles legyen. Vígjátékot játszani mindig hálás, ugyanakkor komoly feladat. A mai világban, mikor annyi szomorúság és gond van az emberek lelkében, különösen fontosnak tartom ezt a műfajt. Az embereknek szükségük van a derűre és a vidámságra. Boldoggá tesz, ha én ezt meg tudom adni nekik.
      – Tavaly ősztől havonta játszanak Csömörön az Éless-Színnel, a repertoár egyik darabjának nem csak szereplője, hanem rendezője is. Az állandó színházi munkái mellett, hogyan jut ideje, energiája még erre is?
      – Éless Béla egy nagyszerű, színházcsináló ember, ő hozta létre a társulatunkat, hogy ahol nincs kőszínház, ott is láthasson színdarabokat a közönség. A társulat először Tatabányán dolgozott, később Budaörsön, majd most Csömörön, ahol nemrég az önálló estemet is bemutattam. Vidéken játszani mindig nagy öröm. Csak egy példa erre: egyszer Szemes Marival jártuk az országot. Mari az egyik jelenet után a színfalak mögött felháborodva mondja nekem: „Gabikám, én megőrülök, miközben én itt töröm magam a színpadon, az első sorban egy fejkendős nénike ül a pofámban és köt! Érted, köt!” Próbáltam őt csitítani, de Mari nem bírta tovább, a szünetben odament a nénihez és feldúltan megkérdezte: „Drága nénikém, én szakadó esőben utaztam ide, hogy Shakespeare szonetteket adjak magának elő, maga meg köt?” Mire a néni: „De hát a művésznőnek kötöm  a sálat, drága, csak nem tudtam időben befejezni.”Persze Mari erre elsírta magát….
     – Vidéken játszani különleges dolog ám. A csömöri előadásokon is több olyan idős ember ül, akik talán már évek óta nem jártak színházban, most azonban el tudnak jutni az előadásainkra. Sokszor látom a meghatódottságot a tekintetükben, és ez rengeteg erőt ad nekem.
     – Csömörön májusban egy új darabot mutatnak be az Éless-Színnel. Ez is vígjáték?
     – Igen, a darab címe a Megcsalt férj, és reméljük, tetszik majd a közönségnek. Csömörön még nem volt premier, sőt, a bemutató előtt nyilvános főpróbát is tartunk. Az itteni közönség előtt egyébként nagyon jó fellépni, hálásak, jók a reakcióik, érezzük a szeretetüket. Remélem, még sokáig játszhatunk nekik.
                                                                                                                                    Miklós Daniella 

 

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Ide kattintva megtekinthető
Legutóbbi lapszámunk - 2019. szeptember 18.
2019. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Ide kattintva megtekinthető
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez