Tombol a nyár, a kertekben érik a gyümölcs, a zöldség, zöldell, virágzik minden – ha megfelelő körülményeket biztosítunk nekik. A csömöri Szedervölgyi Kertészet munkatársaival arról beszélgettünk, mire kell mostanában odafigyelni. Aktuális tanácsaik álljanak itt egy csokorba szedve.
A LOCSOLÁSRÓL
A legoptimálisabb időszak az öntözésre a hajnali időszak, amikor a legalacsonyabb a hőmérséklet, ilyenkor a legfrissebbek a növények, és a talaj hőkisugárzása teljesen befejeződött. Ekkor a legkevesebb a párolgási veszteség, és ha ilyenkor locsolunk, még van ideje a víznek a levélen maradni, amely hűti is a növényt, és a nedvességfelszívódásra is a legtöbb idő áll a rendelkezésre. Ha például 6 órakor kezdünk locsolni, amikor kezd feljönni a nap, akkor csak az a víz hasznosul, amely a földbe beszivárog, a többi gyors párolgásnak indul. Ha meg lehet oldani egy automata öntöző-csöpögtető rendszerrel, hogy az hajnali 3-4 óra tájban beindítsa az öntözést, akkor nem csak a gyökéren keresztüli öntözés valósul meg, hanem a növények, és legfőképp a fű számára nagyon fontos hűtési folyamat is lezajlik. Ezért nem gazdaságos napközben locsolni, de a növények többségének, így például az örökzöldeknek kimondottan jót tesz, ha ilyen hőségben, amikor még árnyékban is 40 fok közelében van a hőmérséklet, kapnak vízpermetet a növények. Jobban tűrik a meleget, ha egy kicsit párásabb a közeg, a levelekről lemosódik a por, amitől a növény jobban tud lélegezni, és a nedvességet is jobban fel tudja szívni, és hűti is a növényt a vízpermet. Ezért tehát a napközbeni locsolás a díszkertben kimondottan ajánlott. Itt most nem beszélünk a paradicsomról, a paprikáról és egyéb zöldségnövényekről, amelyek gombásodásra hajlamosak, ezeknél a felülről való locsolás befülledést okozhat, és könnyen kaphatnak lisztharmatos vagy egyéb vírusos betegséget.
A növények jelzik is számunkra „jelbeszéd” formájában, ha vízhiányos állapotba kerültek. A leveleiket elkezdik lógatni, illetve a levél élét a nap felé fordítani, hogy minél kisebb felületen érje a sugárzás, ezzel védekeznek a fokozott kipárolgás ellen. Ilyenkor még megúszhatja a növény, ha időben vizet kap. A következő stádiumban azonban a növény elkezd károsodni – először mindig a fiatalabb, frissebb hajtások – majd végül az egész növény kipusztul. Különösen a tavaszi, friss ültetésű növények érzékenyebbek a vízhiányra. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a mi klímánkon szép kertet nem lehet fenntartani rendszeres öntözés nélkül, amelyre a legmegfelelőbb és legkényelmesebb megoldás egy automata öntözőrendszer.
Milyen vízzel locsoljunk? A legszerencsésebb, ha kútvíz áll rendelkezésre, az költségkímélő is, ám a növényeknek jó, ha egy kicsit áll a víz locsolás előtt. Ezt a Szedervölgyi kertészetben úgy oldják meg, hogy van egy medencéjük kimondottan arra a célra, hogy ott parkol a kútvíz egy darabig, míg eléri a megfelelő hőmérsékletet. (Régi jó tanács szerint a szobanövényeket is érdemes olyan vízzel locsolni, amelyet legalább egy nappal előtte töltöttünk a locsolókannába.) A locsolásnál a szükséges víz mennyisége úgy is meghatározható, hogy ha egy locsolókannából permeteznénk, akkor a locsolórózsa hatósugarában öt liter vizet kell kilocsolni. Egy fának pedig általában 50-60 liter vízre van szüksége.
TALAJLAZÍTÁS ÉS TAKARÁS
A talajt érdemes időnként fellazítani, mert akkor mélyebbre jut a víz, és jobban hasznosul, hiszen onnan kevésbé tud elpárologni – előbb felszívja a növény, minthogy elpárologna. A talajtakarás is jó megoldás a víz megtartására, ez az úgynevezett mulcsozás, de az örökzöldeknél nagyon kedvező a fenyőkérges talajtakarás, mert a vízzel a fenyőből kioldódó savas kémhatású oldat még kimondottan kedvező is a növényekre.
PERMETEZÉSRŐL
A most érő gyümölcsöknél nagyon oda kell figyelni a kártevők elleni permetszerek hatóidejére, nehogy benne maradjon a már beérett gyümölcsben, mert az veszélyes az egészségre. Ha például valamilyen betegsége van az őszibaracknak, ami mostanában érik, annál lehet, hogy inkább hagyni kell, had fodrozódjon vagy hulljon a levele, ilyenkor már ne permetezzünk, mert mérgezést okozhat a gyümölcsben maradt permetszer! A rózsák nagyon érzékenyek a kártevőkre, ezért azokat különösen nagy gonddal kell kezelni, és viszonylag gyakran lepermetezni – lehetőleg az esti órákban, és utána nem szabad locsolni néhány órán keresztül.
Az elmúlt években nagyon elterjedt a monilia nevezetű gombás betegség, amely a meggyen kívül fertőzheti a kajszit, a szilvát, a cseresznyét és az őszibarackot is. Ellenszere a megelőző permetezés, ha viszont már kialakult a fagyásos tünetekhez hasonlatos elszáradás, a károsodott ágvégeket le kell vágni és el kell égetni, mert a kórokozó áttelel, és jövőre újra támad. A népszerű nevén tűzelhalásnak nevezett erwinia baktérium okozta betegség kedvenc gazdanövényei az alma, a körte, a birs és a naspolya. Ez is egyre elterjedtebb a gyümölcsöskertben, ahol a fertőzött ágak olyanok, mintha megperzselődtek volna. A továbbterjedését permetszerekkel lehet megelőzni, a károsodott ágakat viszont szintén le kell vágni és meg kell semmisíteni. A mostani időjárás, a nagy meleg kedvez a gyümölcsérésnek, az eső viszont a gombás fertőzéseknek.
A KOMPOSZTÁLÁSRÓL
A komposztálás nem arról szól, hogy ásunk egy gödröt, aztán beledobálunk mindent… Ahhoz, hogy egy jó minőségű szerves állomány készüljön, fél vagy egy éven belül, ahhoz a komposztálót komolyan kell gondozni. Mit is jelent ez? Először is nem kerülhet bele vegyszer, gyógyszer, műanyag, ételmaradék, és a lassú lebomlás miatt ágak, gallyak. Azt máshol kell tárolni – az kiváló búvóhely a sündisznónak. Szerves hulladék, lágyszárú növények kerülhetnek bele, amelynek a lebomlásához mind a nedvesség, mind pedig a levegő szükséges. Ezért át kell időnként forgatni, és ha túl száraz, akár locsolni is kell, hogy a kétféle baktérium, ami a komposztáláshoz szükséges, megfelelő közegre leljen. Földet is kell rétegenként adagolni hozzá. Ha túl sok fű kerül bele, vagy túl sok levél, akkor négyzetméterenként pár grammnyi nitrogén-túlsúlyos műtrágyát érdemes adagolni hozzá: a nitrogéntől feldúsulnak az aero-baktériumok, amelyek meggyorsítják a folyamatot, így akár fél éven belül is jó minőségű szerves anyagot nyerhetünk. Érdemes aztán kipróbálni, hogy az ilyen komposzttal ültetett paradicsom mennyivel gyorsabban fejlődik! Ha nincs mód a komposztálásra, vagy még nincs kész komposztunk, akkor a műtrágyák kiváltására lehet olyan tápanyagot kapni, amelyet moszatokból, algákból, ásványokból készítenek, és csak természetes anyagokat tartalmaz. Granulált formában könnyen kiszórható a növényekre, amelyeket természetes módon táplál. Ilyen „gyári komposztot” forgalmaz is a csömöri Szedervölgyi Kertészet.
|