|
Franka Tibor polgármester 2006 óta irányítja Kerepes életét, s hogy munkáját nagyra értékelik a helyiek, az is bizonyítja, hogy a 2010-es választáson a polgármestert kétharmados többséggel választották újra, s az Összefogás Kerepesért Egyesület birtokolja az önkormányzati mandátumok túlnyomó részét. Mint Franka Tibor lapunknak elmondta, megválasztásakor nagyon elhanyagolt állapotokat örökölt a községben, amely (összevetésben) népesebb 36 magyar városnál, lélekszáma 10.500 és 13 ezer között változik – jó időben sokan bejelentés nélkül laknak itt, nyaralókban. Kerepesen elég jelentős a roma kisebbség aránya, s nyaranta a telepen is megnő általában az ide látogató rokonság létszáma.
A legnagyobb magyar község, Budapest előszobája (ahogy Kerepest emlegetni szokták) jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, s ebben szerepe volt a 600 millió forintos kötvénykibocsátásnak, melyet teljes mértékben beruházásra fordítottak, jellemzően a nyertes pályázatokhoz szükséges önerő biztosítására. Alább az eredményekből szemezgetünk.
Babaliget Bölcsőde. A környező településeken sehol nem épült bölcsőde, Kerepesen viszont igen. Uniós támogatás felhasználásával, 30 millió forintos önrésszel létesült a képen látható, minden igényt kielégítő gyermekintézmény, 300 millió forintos beruházással. A melegvíz-ellátást napkollektoros rendszer biztosítja, és sószoba is található benne. Korszerű konyhája a szomszédos polgármesteri hivatal dolgozóinak étkezését is megoldja.
Előszocializáció a Mosolyvárban
Kerepesen viszonylag magas a roma lakosság aránya, többségük a Gyár utcai telepen él, ahol igen kezdetleges civilizációs állapotok találhatók. Az itt felnőtt gyerekek többsége fürdőszobát, gáztűzhelyt, vízöblítéses vécét legfeljebb valamelyik üzletközpontban lát, használni pedig végképp nem tudják.
Erre szolgál a Mosolyvár, a Széchenyi Terv által támogatott Biztos Kezdet program helyi megvalósítása, 100 százalékos támogatással, 40 millió forintból. Ilyen létesítmény Pest megyében összesen négy jött létre, s nagy szó, hogy Kerepes is a győztes pályázók közé került.
A helyi Családsegítő Központhoz épített hátsó épületszárnyában működő Mosolyvárban játszószoba, felszerelt fürdőszoba és közösségi főzőszoba várja a családokat. A mamák a kisgyerekekkel együtt járnak ide. Az anyukák, akik gyakorta be sem töltik a 18. életévüket, megismerhetik a takarékos gazdálkodás módszereit, az élelmiszerek beosztását, a hűtőszekrény használatát, s a gáztűzhelyen történő ételkészítés fortélyait. A gyerekekkel közben a Mosolyvár munkatársai foglalkoznak, s nem csupán megtanítják őket a mindennapi civilizációs tárgyak használatára, hanem segítik őket a képességeik kibontakoztatásában. A játszóházba nem csupán a helyi kisebbségek gyermekei járnak, hanem középosztálybeli szülők is elviszik gyerekeiket, és így nagyon hasznos, jövőbe mutató kapcsolatok is kibontakoznak a szülők és a gyerekek között. A Mosolyvár 2011. szeptemberében kezdte meg működését, s eddig már közel száz gyermeket sikerült bevonni a Biztos Kezdet programba.
Megújult Kerepes művelődési háza
A kerepesi művelődési ház, népszerű nevén a Faluház állapota eléggé elkeserítő volt korábban. Egykor az épületben csendőrlaktanya működött, majd a szocializmus időszakában volt itt téesz-raktár, majd varroda is. Az egyre élénkülő közösségi és kulturális élet viszont megfelelő színtérre várt, s ezt szintén egy sikeres pályázat segítségével lehetett megvalósítani.
Az uniós pályázaton 79 millió forintot sikerült nyerni, amelyhez mintegy 30 millió forintot az önkormányzat saját forrásból biztosított. A százmilliós beruházás nyomán az öreg faluház teljesen megújult, hatalmas színpad került a 300 fős színházterembe, az energetikai korszerűsítés nyomán korszerű pellet-kazán biztosítja a meleget. Az épület emeleti része is kialakításra került, de ennek beépítése, anyagi források híján még várat magára. Az épület alatt feltártak egy nagyméretű, mintegy 200 éves pincét (a boltozatba épített táblán 1823-as dátum olvasható), s bizonyíthatóan járt itt Petőfi Sándor, akinek rokonsága a mai napig megtalálható Kerepesen.
A májusban átadott művelődési ház előtt található a község ékessége, a gyönyörű Trianon emlékmű, amely közadakozásból, helyi mesterek munkája nyomán készült.
Miénk itt a tér!
Közterület - fejlesztési program
A csömöri önkormányzati fejlesztések egyik kiemelt célja, hogy a településen minél több olyan park, játszótér, sportpálya legyen, ahol az itt élő polgárok szívesen eltöltik szabadidejüket. Az önkormányzat fiatal vezetői azt vallják: az utca ne csak azt a helyet jelentse, ahol munkába sietve autóval vagy a tömött buszon végigrobognak az emberek, hanem a baráti, közösségi találkozások mindennapos helyszínéül is szolgáljon!
Új parkokat, játszótereket, sportpályákat hoznak ezért létre, mind több pihenőpadot helyeznek el az utcákon. A településképet is javító fejlesztésekhez kapcsolódva kivilágított, felfestett gyalogátkelőhelyeket alakítanak ki a forgalmas kereszteződésekben, biztonságosabbá teszik a gyalogosok, a kerékpárosok és a kerekes székesek közlekedését, különösen az iskola és az óvoda közelében.
A sok éve kialakult népszerű rendezvények (falunap, szüreti mulatság stb.) mellett több új szabadtéri közösségi eseményt kezdeményeznek, illetve támogatják más intézmények, szervezetek ilyen irányú terveit (sportnapok, bolhapiac, fúvószenekari találkozó, nemzetiségi majálisok, játszótér-átadó rendezvény stb.).
Tavaly óta tavasszal és ősszel sportnap keretében mutatkoznak be a helyben űzhető sportágak és egész napos rendezvényen mozgatják meg a falu apraja-nagyját.
A Miénk itt a tér! közterület-fejlesztési program keretében felújított Kispálya, háttérben a most épült játszótérrel. A Kispálya helyén egykor kukoricás volt, 1951-1952 között társadalmi munkával épült meg, amelyen 1953-ban már bajnoki meccset játszottak.
Az I. Csömöri Fúvószenekari Találkozó igazi majálisi hangulatban telt, a helyi fúvósok és a XVI. kerületi, a péceli, valamint a nyírbátori vendégzenekarok nagy sikert arattak. A helyi zeneiskola szervezésében létrejött rendezvény helyt adott hangszerbemutatónak is, sőt, a szervezők a színvonalat neves zenészek által tartott rézfúvós kurzussal is emelték.
Szintén új kezdeményezés a bolhapiac, amelyet az önkormányzat döntően helyieknek szervez, így biztosítva a használt cikkek újrahasznosításának ezen népszerű formáját a településen.
Gyászol a hazai kézilabdasport
Fábián Ferenc csapatvezető interjút ad Knézy Jenőnek. A hetvenes években a Magyar Televízió többször is élő adásban közvetített mérkőzéseket a csömöri kézilabdapályáról.
Június 30-án, evangélikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra Fábián Ferencet, a csömöri kézilabdacsapat korábbi vezetőjét. A 83 éves korában elhunyt „Feri bácsi” annak a legendás Bátovszki, Tóth-Fekete, Bagyánszki, Mihályi nevével fémjelzett csömöri együttesnek volt az edzője és sportköri elnöke, amely országos hírnevet szerzett Csömörnek azzal, hogy hazánkban első falusi csapatként többször is feljutott, majd sok évet szerepelt a nemzeti bajnokság első osztályában. A XVI. kerület, Kistarcsa, Kerepes, Nagytarcsa sportkedvelő közönsége körében is széles ismertségnek örvendett a hazai kézilabdasport emblematikus alakja.
A sport mellett aktív volt más területen is. A helyi Haladás, majd a régió ismert Szilasmenti TSZ-ének volt hosszú ideig elnökhelyettese. A település elöljáróságában is szerepet vállalt, kulturális csoportokban pedig őrizte ősei és a falu hagyományait. Számos szakmai elismerést, miniszteri kitüntetést kapott. Csömör Nagyközség Önkormányzata 1995-ben Csömör Községért Emlékéremmel, 2009-ben pedig Csömör díszpolgára címmel ismerte el munkásságát, a közösségért végzett kiemelkedő tevékenységét.
Az egyházi szertartást Johann Gyula evangélikus lelkész tartotta, az önkormányzat nevében Fábri István polgármester mondott búcsúbeszédet.
A Csömöri Hírek helyi internetes hírportál szerkesztője, Tenczer Ágnes a következőképpen emlékezett meg róla:
„Feri bácsival való találkozásaim mindegyike után azt állapítottam meg, hogy olyan öreget, aki ilyen büszkén és emelt fővel, csendes méltósággal viseli az öregkor minden lehetséges nyavalyáját, s aki ennyire keveset panaszkodik, de annál jókedvűbben mesél a régi dolgokról, nos, ilyen öreget még nemigen láttam. Olyat is keveset, aki ennyire naprakész és tájékozott a falut érintő fontos ügyekben („Ágikám, én a csömöri újságokat az elsőtől az utolsó szóig végigolvasom!”). Olyat is ritkán, aki élete alkonyán képes szembenézni az elmúlt évekkel, a talán elhibázott lépésekkel, s aki tisztán és józanul látja a sérelmeket, amelyeket kapott és olykor adott is. Aki akkor, amikor a napok nagyobbik részét már csak a szoba és a kert csendjében, vagy egy kis táskarádió társaságában tölti, nagyon ügyel arra, nehogy egy fél rossz szóval is megbántson valakit. Aki ilyen derűvel a szemében és huncut mosollyal az arcán készül a nagy útra, amelynek végén biztosra veszi, már várják. Mert a sok-sok kézilabdás és egyéb csömöri anekdota között azért azt is elmondta Feri bácsi, hogy mindkét lábának elvesztése is eltörpül amellett a veszteség mellett, amit felesége, Kalmár Annus néni 2010 őszén bekövetkezett halála jelentett.”
|
