Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.29. péntek
Auguszta
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28662508
   « Vissza

Változások az önkormányzatoknál

 « Portaszolgálat 
2012. március 21.
 

 

  kp1

 
Az elmúlt évben az új Alkotmányon kívül több mint 200 törvény változott, s ez azt jelenti, hogy szinte egy teljesen újjászervezett országban zajlik az életünk. Kovács Péter polgármester, egyben országgyűlési képviselő, s ebben a minőségében segít eligazodni egyes új törvények között. Cikksorozatunkat az önkormányza­tokról szóló törvény miatti változásokkal folytatjuk.


Miért volt szükség a régi önkormányzati törvény megváltoztatására? Nem jól működött a régi?
     – Az önkormányzatok húsz évvel ezelőtt alakultak meg, és senki nem tudta, hogyan fognak működni. Nagy baj szerencsére nem történt, hacsak azt nem számítjuk, hogy az ország 3200 önkormányzatából mintegy kétezer önhibáján kívül lett pénzügyileg hátrányos helyzetű – tehát állami segítség nélkül nem tudnák kifizetni a számláikat, nem tudják fenntartani az iskolát. Ez azért következhetett be, mert az önkormányzatokhoz telepített állami feladatokhoz nem rendeltek hozzá megfelelő finanszírozást.

Az államtól függenek

     A kezdeti időben még arról is szó volt, hogy a helyi lakosság által befizetett személyi jövedelemadó teljes egészében az önkormányza­toknál marad, és ebből történik majd a finanszírozás. Nos, ez egyáltalán nem így történt. A XVI. kerületben elsősorban a színvonalas lakóövezetek kerültek fejlesztésre, növekedett a lakosság száma, de ezzel szemben az ipari területek fejlesztése elmaradt. A személyi jövedelemadó összege növekedett ugyan, de ezt az állam jelentős mértékben elvonta, és így jórészt az államtól függött, hogy az önkormányzat mennyire tud boldogulni. Persze ezen kívül is számos gond volt a régi önkormányzati törvénnyel, éppen ideje volt egy újat megalkotni.
► Nemigen tudjuk a törvényt teljes egészében átbeszélni, kérném, hogy emelje ki a legfontosabb változásokat.
     – Talán a leglényegesebb, hogy a törvény különbséget tesz az önkormányzatok között a kötelezően ellátandó feladatok tekintetében. Nem lehet egy kalap alá venni a XVI. kerületet például Iváddal, akinek – mint talán emlékeznek rá – mi adtunk kölcsön tízmillió forintot, hogy meg tudják vásárolni a falubuszt. Teljesen logikus, hogy másmilyen feladatokat tud ellátni, mint például egy fővárosi kerület vagy egy város. Nagy segítség a kisebb önkormányzatoknak, hogy az állam saját hatáskörbe rendeli az alap- és középfokú oktatást, ezáltal az erőforrásaikat a helyi feladatok megoldására tudják összpontosítani.
    Az önkormányzatoknak, és ezen belül a polgármestereknek sokkal nagyobb lett a szabadsága. Az önkormányzatok jogot kaptak különféle helyi adók kivetésére, és arra is, hogy ezen belül differenciáljanak. Most már az önkormányzatok döntik el, hogy mire fordítják a bevételeiket, és az a törvény célja, hogy képesek legyenek megállni a saját lábukon. Külön kiemelném azt, hogy minden önkormányzat meghatározhatja a saját településén az együttélési normákat, azaz a törvény szerint a társas együttélés helyi szabályait. Eljutottunk oda, hogy az önkormányzatok a helyben élők problémáira keressenek megoldási lehetőséget.

Vétójog a polgármesternek

       Megnövekedett a polgármester hatásköre is. Korábban sajátos szimbiózisban működött minden polgármester a jegyzővel (aki a hivatalt vezette), most megváltoztak ezek a bonyolult összefüggések. A jegyzőhöz az államigazgatási feladatok kerültek, ezek kívül a polgármester keze alá kell, hogy dolgozzon. Ez a XVI. kerületben eddig is így volt, de más önkormányzatoknál adódtak hatásköri gondok. A jegyző munkáltatói joga is a polgármesterhez kerül, és a hivatali dolgozók kiválasztásában a polgármestert vétójog illeti meg: csak azt alkalmazhatja a jegyző, akit a polgármester is jóváhagy. Korábban csak egyetértési joga volt a polgármesternek, nem pedig vétójoga.
       A polgármesternek a képviselő-testülettel szemben is nagyobb hatáskörei lettek, és nagyobb a szabadsága abban, hogy hogyan választja ki a közvetlen munkatársait, az alpolgármestereket. Korábban ha ellentét támadt egy alpolgármesterrel, akkor nem sokat tehetett a polgármester, legfeljebb csökkentette a feladatait, de az alpolgármesteri beosztás és az azzal járó fizetés megmaradt. Most az alpolgármesteri feladatkört a törvény értelmében teljesen ki lehet üresíteni, és akkor az alpolgármester fizetése a képviselői javadalmazás szintjére csökken. Ez nem XVI. kerületi probléma, itt soha nem volt vita a polgármester és az alpolgármesterek között, de más önkormányzatoknál adódtak bizony gondok egyes alpolgármesterekkel...
► Mi változott a fővárosi önkormányzat és a kerületek között?
       A korábbi szabályozásban nagy gondot jelentett, hogy a hatáskörök átfedésben voltak a főváros és a kerületek között. Szó volt arról, hogy a kérdést egy Budapest-törvény rendezi, de végül ez az önkormányzati törvényre maradt. Mostantól „elvágólagosan” szabályoz a törvény: vagy a kerületi önkormányzat felelős valamiért, vagy a főváros.

Elosztott úthálózat

       Példa erre az utak kérdése. Eddig az volt a szabály, hogy ahol busz járt, azt az utat a főváros üzemeltette. Mostantól a kiemelt sugárirányú és keresztirányú főutak tartoznak csak a fővároshoz, a többi a kerületeké. (Erről egy külön jogszabály készül majd, ami tételesen felsorolja, hogy melyik út, közpark tartozik a fővároshoz, és melyik a kerületekhez.) A gyakorlatban eddig ez óriási problémákat okozott, példa rá a Vidámvásár út felújítása, ahol a főváros csak a burkolattal törődött, az összes többi rész (a járda, az árok, a fák, a zöldfelület problémája) a kerületre maradt. Most ugyanez történik az Újszász út tervezett felújításával, ahol a tulajdonos az önkormányzat, de a  főváros az út kezelője – és csak az útpálya szerkezetét akarják felújítani, az árkot, a járdát, a zöldfelületet nem, és mi szaladgálunk a fővároshoz, hogy legyenek szívesek egyeztetni, mert oda például kerékpárutat szeretnénk. Ilyesféle probléma a jövőben, az új szabályozás mellett biztosan nem fog előfordulni.
      A fővárosé maradnak a nagy vonalas létesítmények (a víz-, gáz-, csatornahálózat, távfűtés), valamint a közlekedés, ami lefedi egész Budapestet, sőt kimegy az agglomerációba is. Az intézmények, a kórházak, az iskolák a megyei önkormányzathoz hasonlóan állami fenntartásba kerülnek, s a fővárosé (a megyékhez hasonlóan) a távlati fejlesztések kidolgozása marad. Ebbe a kerületi polgármesterek is nyilván bele szeretnének szólni, és ennek intézményes kapcsolatrendszere még kidolgozásra vár. Azt is a kerületekben kell majd eldönteni, hogy például az általános fejlesztési tervben kijelölt lakóövezetben emeletes házak épüljenek-e, vagy családi házak.
        Nagyon nagy vita volt a parkolás kérdésében (ami ismét csak nem érinti a XVI. kerületet). Korábban a főváros társulásokat hozott létre a kerületekkel, beszedte a parkolási díjat, hogy majd a nyereségből részesednek – de a fővárosi cégek valahogy úgy ügyeskedtek, hogy alig volt nyereség. A kerületek most saját cégekkel szedik be a parkolási díjat (a feladatot immár nem lehet gebinbe kiadni), s a kerületek igen jelentős összegekhez jutnak a parkolási díjakból. Viszont a parkolási rendszernek egységesnek kell lennie, például mobiltelefonnal mindenhol lehessen fizetni.
► Az új önkormányzati törvény értelmében egy polgármester nem lehet majd parlamenti képviselő...
      – A polgármesterek jogállása eddig is eléggé szabályozott volt. Főállású polgármester legfeljebb szellemi feladatokat végezhetett, pl. könyvet írhatott, vagy taníthatott az egyetemen. Parlamenti képviselő eddig lehetett, most a törvény ezt kizárta. Várható, hogy a parlamenti képviselők számára is a polgármesterhez hasonlóan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő a törvény. Nő a polgármesterek anyagi megbecsültsége, méghozzá a település lélekszámának függvényében. A saját példámmal élve: itt a polgármester mintegy kétezer fős szervezetet irányít, és bármilyen érdekes, de a fizetési listán nem vagyok ott az első húsz között. Egy hasonló méretű cégnél ez elképzelhetetlen lenne.
► Milyen változások várhatóak itt a kerületben?
      – Az ugye már köztudott, hogy az állam saját hatáskörbe veszi az oktatást és az egészségügyet, azzal, hogy amelyik önkormányzat fenn tudja az iskoláit tartani, az üzemeltetésre visszakérheti. Mi határozottan szeretnénk saját fenntartásban tartani a kerületi iskolákat, és ugyanez a tervünk a kerületi szakrendelővel, mivel az nem kapcsolódik közvetlenül egyetlen kórházhoz sem, ráadásul önkormányzati támogatás nélkül működik az állami normatív finanszírozásból.
        Az első olyan feladat, ami belátható időn belül elkerül az önkormányzattól, az a szabálysértés. Korábban ezt a rendőrség végezte, majd az önkormányzathoz került, és április 15-től a kormányhivatalban lenne a helye. A törvény végrehajtási utasítása viszont még nem készült el, s ha jól tudom, olyan képtelenségek vannak benne, hogy a dolgozók maradnak ott, ahol vannak, s az általuk használt (önkormányzati) eszközök a kormányhivatal tulajdonába kerülnének. Ez így biztosan nem fog megtörténni, tehát lehet, hogy időben kicsit késni fog az átvétel.

Hol lesz az esküvő?

     Az anyakönyvvezetéssel kapcsolatban kétségek merültek fel, mivel ez lehetne akár állami feladat is, de a gyakorlat az, hogy az esküvőket a polgármesteri hivatalokban szokták tartani. Ez megint nem feltétlenül XVI. kerületi probléma, de képzeljük el, hogy egy járásba tömörült település-egységnél mi történne, ha központosítják az anyakönyv-vezetést. A kialakult gyakorlat szerint az emberek a helyi templomban és a helyi anyakönyvvezetőnél szoktak esküdni, nem pedig a járási székhelyen. Szóval ez a kérdés sincs még eldöntve.
     A legnagyobb vita az építéshatóság ügyében van. Én személy szerint azt szeretném, ha ez elkerülne a kormányhivatal fennhatósága alá. Létezik ugyanis egy néphiedelem, hogy a polgármester utasítani tudja az építési hatóságot. Pedig az a hatóság elsősorban a jogszabályoknak van alárendelve, másodsorban a jegyzőnek, nem pedig a polgármesternek. Az kétségtelen, hogy a helyi építési szabályokat a képviselő-testület alkotja meg, de az egy jogszabály, amit – a többivel együtt – az építési hatóságnak be kell tartania. Talán kisebb településeken fordulhat elő, hogy a polgármester megpróbál beavatkozni az építési hatóság munkájába.
       Egyes parlamenti képviselők – akik egyben polgármesterek – viszont azt mondják, hogy ha az építési hatóság helyileg elkerül a polgármesteri hivatalból, akkor elveszítik a befolyásukat az ügyintézés gyorsítására. Mert az kétségtelen, hogy egyes kiemelt ügyekben a polgármester megkérhette az építési hatóságot, hogy a fontosság miatt minél hamarább futtassák le az engedélyezési eljárást, hogy az engedély 30 nap alatt készüljön el, ne kelljen mondjuk 120 napot várni.
► Az új önkormányzati törvény szerinti változások mikor lépnek hatályba?
       – Éppúgy, mint a Közoktatási Törvénynél, a változások nem egyszerre történnek meg, hanem lépcsőzetesen, hogy fel lehessen rájuk készülni. Szükség van alsóbb szintű jogszabályokra is, amelyek szintén a törvényben meghatározott határidőkhöz igazodva jelennek majd meg.

Ferenci Zoltán

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez