Augusztus 31-én, miután az utolsó gyermek is elhagyta a János utcai napközis tábort, felhangzott a tábori takarodók jól ismert dallama. Egy rendkívül tartalmas nyarat követően egy évre ismét bezárta a kapuit a létesítmény. Az utolsók, akik elhagyták az intézmény területét, Kovács Péter polgármester, Kovács Katalin, a Művelődési Ügyosztály vezetője és az idei tábor szervezői, a Göllesz, a Táncsics és a Kölcsey iskolák vezetői és pedagógusai voltak. Az idei esztendőben a napközis tábor június 16-án kezdődött és egészen a szünet utolsó napjáig tartott. Júniusban a Göllesz pedagógusai szervezték a programokat. A szokásoknak megfelelően ekkor volt a legmagasabb a gyereklétszám: átlagban 170 fővel üzemelt a tábor. Ennek a ciklusnak kiemelkedő eseménye volt a Cerberus kutyaiskola bemutatója. A gyerekek ugyanis a jól képzett kutyusok mellett olyan kedvencekkel találkozhattak, mint Vastag Csaba és Tamás, Keresztes Ildikó, valamint Fábián Anita. Júliusban a Táncsics pedagógusai voltak a táborgazdák. Nekik a rendkívül zord, csapadékos időjárással is meg kellett küzdeniük. A gyerekek a sok program mellett egy új trambulinnal vigasztalódhattak. A gazdálkodásban a Táncsics járt az élen, a mátyásföldi intézmény gazdasági vezetője, Sándor Ildikó ugyanis júniustól egészen augusztusig irányította a tábor pénzügyeit. Szilágyi Sándorné, a Táncsics konyhása pedig mindhárom ciklusban biztosította a táborozók étkeztetését. Augusztusban a Kölcsey pedagógusai várták a táborozókat. Az átlaglétszám végig 100 és 130 között volt, s még az utolsó, csonka héten is félszáz gyerekre kellett vigyáznia a pedagógusoknak. A Kölcseynek nagyobb szerencséje volt az időjárással, mint a másik két iskolának, ebben a hónapban ugyanis végig nagy meleg volt. Sajnos azonban, egy szomorú tragédia beárnyékolta az idei tábort: augusztus 12-én délelőtt éppen a János utcai létesítményben tartottak közlekedési és bűnmegelőzési előadást a kerületi rendőrök, amikor néhány sarokkal arrébb, a Köztársaság utcában a sokakat megrázó kettős gyilkosság történt. A rendőröknek a hír hallatára sietve kellett elhagyniuk a tábort, így az előadásukat is csak egy héttel később tudták befejezni. (T)
|