|
A Kertvárosban tavaly óta hagyománnyá vált, hogy a kerület vezetői értékelik a mögöttük levő egy esztendőt. És, ahogy 2008-ban, a rákosszentmihályi Herman Ottó Általános Iskola tornatermében, úgy idén a Rácz Aladár Zeneiskola dísztermében is volt miről beszélniük. Ez utóbbi helyszínen február 18-án került sor az évértékelésre. A zeneiskolában Kovács Péter polgármester mellett Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, Kovács Balázs fővárosi képviselő, dr. Csomor Ervin és Kovács Raymund alpolgármesterek mondták a véleményüket a mögöttünk álló egy esztendőről, a nagypolitikáról, és a gazdasági válság várható következményeiről.
 Dr. Csomor Ervin, Szatmáry Kristóf, Kovács Péter, Kovács Balázs és Kovács Raymund az évértékelőn
Parlamenti szinten
Az értékelések sorát az országgyűlési képviselő kezdte. Mint mondta, az ország egy rendkívül nehéz 2008-as esztendőn van túl, és egy még nehezebb 2009-es esztendő előtt áll. Valóban nagy bajban van a nemzet, és a kormány sajnálatos módon nem tud a problémákon úrrá lenni. Vannak ugyan kísérletek, de ezek vagy elkéstek, vagy átgondolatlanok. Az államadósság nagyon nagy, és a forint gyengülése miatt megfizethetetlenné váló devizahitelek előbb-utóbb nem fogják tudni ellensúlyozni ezt az adósságot. Szatmáry Kristóf elmondta, Magyarország legnagyobb szerencséje, hogy tagja az Uniónak, mert, ha nem így lenne, ma az euró sem 310 Ft-ba, hanem sokkal többe kerülne. Egy ilyen helyzetben nem csak a kormány és az azt támogató „ellenzék”, hanem a tényleges ellenzék is nehéz helyzetben van. A kritikákkal csínján kell bánni, hisz ma a gazdaság nagyon érzékenyen reagál minden politikai feszültségre. Ugyanakkor az ellenzék nagy reményekkel tekint a tavasz elé, hisz az MSZP március 20-i kongresszusa után akár döntő változások elé is nézhet majd az ország.
Kovács Péter polgármester sem hagyta szó nélkül a nagypolitikát. Mint mondta, a kormány kapkod, elő-előhúz valamilyen programot a cilinderéből, azt nagy csinnadrattával bejelenti, majd nem sokkal később egy újabb programjával ellentmond neki. 2008. első felében volt egy ügydöntő népszavazás, mely igazságos ítéletet hozott az igazságtalanul kiszabott sarcokról. Az egy olyan népítélet volt, mely a kormánykoalíciót is térdre kényszerítette. Az MSZP az SZDSZ-t vádolta, ez utóbbi pedig kilépett a koalícióból. Esély nyílt arra, hogy a nemzet új vezetőket válasszon, de ekkor az MSZP tagsága felsorakozott Gyurcsány Ferenc mögé, és kiállt a politikája mellett. Ez végzetes hiba volt, hisz valójában nincs kormányzati teljesítmény Magyarországon, tehát nincs is olyan politika, ami mellett ki lehetne állni. Sajnos, a honatyák egy része mégis ezt tette, és ennek egyenes következménye volt a mai helyzet.
Helyi politika
Az országos politika, illetve a válság a kerületben is érezteti hatását, hisz az önkormányzatnak évről évre kevesebből kell gazdálkodnia. Kovács Péter kihangsúlyozta, hogy amíg a Parlamentben nem működik a jobboldali koalíció, addig ez a Kertvárosra nem igaz. Itt egységes ez az oldal, és ez nagyon fontos a döntések meghozatalakor. A testületben helyet kapó hat MSZP-s képviselő sokáig úgynevezett dacpolitikát folytatott. Érdemben nem szóltak hozzá az előterjesztésekhez, de minden esetben ellenszavaztak. Ez odáig fajult, hogy aztán az egyik tagjuk, Nagy Áron nem bírta tovább, kilépett a frakcióból, és lemondott a képviselői mandátumáról. Azóta viszont érezhetően finomodott a hangnem az ülésteremben, s ma már a szocialista képviselők kerület érdekében hajlandóak az együttműködésre. Mondhatnánk azt is, hogy, amit Kovács Péter 2006. őszén, a székfoglaló beszédében elmondott (emlékeznek rá, a szavait alátámasztva még a narancssárga nyakkendőjét is levette.), hogy a kerület érdekében minden politikai ellentétet félre kell tenni, mára kezd realizálódni. Kerületi eredmények
A polgármester ezt követően rátért a kerület eredményeire. Elsőként azt emelte ki, hogy ma már egyre több helyen követendő példaként emlegetik a XVI. kerületi történéseket. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kertvárosi önkormányzat 2006-ban nem csak kampánycélból készítette a programját, hanem azt módszeresen, pontról pontra haladva igyekszik meg is valósítani. Ezen kívül 2006-ban egy olyan testület alakult a kerületben, melynek majd minden tagja átérzi pozíciójának felelőségét, és megpróbál tenni is a kerület érdekében. És ma már kijelenthető, ilyen ember nem csak a többségben levő jobb oldalon, hanem az ellenzéki képviselők között is akad. Harmadrészt pedig a kerület menedzsmentje is olyan emberekből áll, akik nem törődnek bele a kudarcokba, addig mennek valami után, amíg eredményt nem érnek el.
Erre volt jó példa a HÉV és a 2-es metró összekötésére irányuló kerületi javaslat, melyet sokáig egy mozdulattal lesöpört a fővárosi vezetés az asztaláról, aztán tessék, idén ez a javaslat már bekerült a 2020-ig megvalósítandó tervek közé.
Kovács Péter kitért a gazdasági válságra is. Elmondása szerint a recesszió hatását csak fokozza, hogy akkor ért utol bennünket, amikor egyébként is gyengék voltunk. Európában azonban már orvosolják a problémát: adókat csökkentenek, munkahelyeket teremtenek, segítik a vállalkozásokat és a beruházásokat. A XVI. kerületben is valami ilyesmi történik, hisz a Kertvárosban 2009-ben is gőzerővel folytatódnak majd a beruházások. Köszönhetően annak, hogy a kertvárosi intézmények képesek önmagukat működtetni (A szakrendelő például szinte csak OEP-támogatásból tartja fent magát, míg a két uszoda idei üzleti tervében is a tavalyinál 27 millió Ft-tal kevesebb önkormányzati támogatás szerepel.). A kerület költségvetéséből mindössze 53%-ot kell költenie az önkormányzatnak az intézmények működtetésére, a maradék 47% pedig mind fejlesztésekre fordítható. Kovács Péter polgármester leszögezte, az átláthatóság érdekében nem szabad összekeverni a dolgokat: amit az önkormányzat működtetésre kap, azt működtetésre kell költenie, és amit fejlesztésekre kapott, abból pedig fejlesztenie kell.
Sikeres pályázatok
A kerület egy valamiben nem csak a fővárosi kerületeket, hanem az ország többi települését is megelőzi: a Kertváros ugyanis rendszeresen sikerrel vesz részt az uniós pályázatokon. Ennek pedig meg is van eredménye: az Erzsébet-ligetben uszoda épült, megújult a színház, a sportpálya, szebbek lettek a közterületek. Ugyancsak uniós pályázatból zajlik a Csömöri úti esővíz-elvezető csatorna építése, és hamarosan kezdetét veszi a sashalmi városközpont beruházás (ez a legújabb siker 660 millió forintot jelentett a kerületnek), amelynek eredményeképpen megújul a piac, és mellette egy új sport- rendezvénycsarnok épül.
További újdonságok
De az eredményekből bőven kijutott 2008-ban is. Tavaly két uszodával gazdagodott a kerület, megkezdődött a példátlan méretű útépítés, jól működött a nyugdíjasokat segítő szolgálat, útjára indult a 24 órás orvosi ügyelet, megtörtént a Nevelési Tanácsadó és a Családsegítő integrálása, folytatódott az „egy iskola, egy óvoda” felújítási program, tájházat nyitottak Cinkotán, ifjúsági önkormányzat és idősügyi tanács alakult, a Szakrendelőben egymást érik a fejlesztések, dr. Varga János személyében prevenciós tanácsnoka lett a kerületnek, és a cinkotai háziorvos hatalmas lendülettel látott munkához. Neki is köszönhető, hogy hatékonyabbak lettek a tüdőszűrések a kerületben, s amíg korábban az ilyenkor kiszűrt betegek 80%-át nem lehetett már megmenteni, addig most a betegek 4/5-e megmenthető. A Polgármesteri Hivatal is ügyfélbarátabb lett, mint korábban, amit az állampolgárok is éreznek, hisz egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az ügyfelek 80%-a elégedett a hivatal működésével.
A kerületi önkormányzat legfőbb „ütőkártyája” továbbra is a Fejlődő Kertváros program, azon belül is a tervezett 150 földút aszfaltburkolattal történő ellátása. A XXI. században sokan kénytelenek még sárban közlekedni, míg hazajutnak. A régi ütem szerint körülbelül 2035-ig lehetne teljesíteni az aszfaltozási igényeket, az önkormányzat azonban elhatározta, hogy három év alatt közlekedhetővé teszi a kerület utcáit. Ehhez tavaly 5 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, melyből közel 3 milliárdot fordít az útépítésekre. A tervek között azonban a földutak aszfaltozása és a betonutak rekonstrukciója mellett az Ikarus-pálya lelátóval, futófolyosóval egybekötött öltözőépületének idei megépítése, illetve az erzsébetligeti volt tisztikaszinó épületének birkózó- és vívóteremmé való átalakítása, a Centenáriumi-lakótelep közterületeinek felújítása, két óvoda bővítése, egynek meg az építése is szerepel. Érdekes ügyek a fővárosban
A helyi ügyeket követően a főváros került terítékre. Kovács Balázs fővárosi képviselő a közgyűlés munkáját értékelte. Elmondta, hogy a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának tagjaként rálátása van a főváros fejlesztési stratégiájára. Érdekességképpen elmondta, hogy volt olyan bizottsági ülés, amelyen a kerületi költségvetéssel egyenlő nagyságrendű pénzösszeget (17 milliárd forintot) „költött el” a bizottság. A főváros körülbelül 576 milliárd forintból gazdálkodik. Emellett 33 milliárd forintnyi hitelt szeretne még felvenni, de ezt nem fejlesztésre, hanem az eddigi adósságai törlesztésére. Ma ugyanis a 4-es metró mindent visz a fővárosban. A beruházás pedig havonta drágább lesz. Az oroszok a 90-es évek első felében az államadósság fejében a mostani beruházási költség töredékéért megépítették volna a 4-es metrót, de ezt akkoriban Demszky Gábor főpolgármester mereven elutasította. Jelenleg körülbelül 600 milliárdnál jár a metróépítés, de ennek nincs meg a fedezete, ráadásul azt sem tudni, mikorra épül meg a metró. Az M7-es, a csepeli szennyvíztároló és a 4-es metró körüli korrupciógyanús ügyletek miatt az unió már azt fontolgatja, hogy megvonja Magyarországtól a támogatásokat.
A metrót egyébként sokan támadják, mert ebben a formában nem jelent majd könnyítést a fővárosban közlekedőknek. Az eredeti terv még az volt, hogy Budafok és Újpalota között közlekedett volna a metró, ez mára jelentős mértében megváltozott. A vonal távolsága csökkent, a beruházás költsége viszont nőtt. A 600 milliárdból a főváros valamennyi útjának burkolatát ki lehetne cserélni, és fejleszteni lehetne a villamos- és buszhálózatot. A Podmaniczky terv is lufi, nincs mögötte semmi. Ráadásul a közműdíjak emeléséről is a közgyűlés dönt. Jelen pillanatban egy közmű cég van már csak fővárosi tulajdonban (a FŐGÁZ), a városvezetés ezt is privatizálni szeretné.
HÉV-metró kapcsolat
Kovács Balázs kiemelte, hogy a közelmúltban több kertvárosi ügyért sikerrel lobbizott a fővárosban. Az első diadal a Mátyás király út újraaszfaltozásáról szóló döntés volt. Ezt követte a HÉV tarifahatárának Kistarcsáig (a kórházig) való kitolása, majd az Ikarus Ipari Parknak a Sarjú utcán keresztül kamionokkal történő megközelíthetőségének engedélyezése. Legvégül pedig a HÉV és a „2-es metró összekötésére irányuló javaslat került be a fővárosi feladatok közé. Erre valamikor Demszky Gábor azt mondta, hogy „műszaki lehetetlenség”, ma pedig Hagyó Miklós főpolgármester helyettes befogadta a javaslatot.
Segítség a rászorulóknak
Dr. Csomor Ervin alpolgármester kiemelte, hogy az idei évben az egyik fő feladat a szakrendelő eszközparkjának fejlesztése lesz. Tervezik azt is, hogy a közeljövőben az internet segítségével a háziorvosok is időpontot foglalhassanak a betegeik számára a különböző szakrendelésekre, és 2009. végéig szeretnék elérni, hogy az időpontra érkező betegek várakozási ideje ne haladja meg a 15 percet. A rászorulók megsegítése érdekében egy szállító szolgáltatást elindítását tervezi a kerület: az önkormányzat ingyenesen segít az idős, magatehetetlen betegek orvoshoz jutásában, a gyógyszereik megvásárlásában és hazaszállításában. És nem csak a rászorulóknak, hanem valamennyi kerületi lakónak jó hír lehet, hogy az önkormányzat tervezi, hogy a MAGOSZ-szal közösen egy olyan boltot nyit a kerületben, ahol a vásárlók magyar termelők magyar termékeit vásárolhatják meg nagykereskedelmi áron.
Zárásképpen Kovács Raymund alpolgármester azt emelte ki, hogy a kertvárosi sikerek híre nem az országos médiának köszönhetően került be a köztudatba, hanem azt az emberek vitték szét, és az így kapott visszajelzések sokkal megalapozottabbak, amire az önkormányzat jelenlegi vezetése méltán lehet büszke.
És, ha már a kerület lakóinak véleménye szóba került, el kell mondani, az idei évértékelést (és a tavalyi önkormányzati teljesítményt) a helyszínen megjelent közönség elismerő szavakkal és tapssal honorálta. (F)
|
