|
Mostanában különféle helyeken szóba kerül, hogy a kibontakozó válságkezelésből a kerületi képviselőknek is ki kellene venniük a részüket. Volt egy ilyen vita a képviselőtestületi ülésen is, ahol az egyik civil képviselő indítványozta a képviselői és a polgármesteri tiszteletdííjak csökkentését. (Később maga le is mondott a megbízatása végéig a bizottsági tagságért járó díjazásról, de példáját más nem követte.)
Az ezzel kapcsolatos vitának híre ment, s mostanában már arról lehet hallani, hogy a kerületi képviselők sok százezres tiszteletdíjakat kapnak – megtudakoltuk tehát, hogy jelenleg mennyi is a kerület irányítóinak a fizetése. Ennek kapcsán ki kell térni kissé a múltra, ugyanis amikor Gyurcsány lett a miniszterelnök, a képviselői jövedelmek váratlanul megemelkedtek. Ennek oka az volt, hogy jelentősen megemelték a miniszteri fizetéseket, s akkoriban ahhoz voltak hozzákötve az önkormányzati képviselői jövedelmek, tehát automatikusan azok is emelkedtek. Miután természetesen nem ez volt a cél, rövidesen korrigálták odafent a dolgot, s a polgármesteri és képviselői jövedelmek attól kezdve az úgynevezett köztisztviselői illetményalap szerint jártak, annak arányában.
Kovács Péter polgármester szavazás közben
Jelenleg ez a bizonyos illetményalap 38.650 forint, s a polgármesteri fizetés egy fővárosi kerületben 13,5 és 14,5 közötti szorzóval állapítható meg – a képviselő-testület ezen határok között szabályozhatja a kerületek első emberének jövedelmét. Amikor a jelenlegi polgármestert, Kovács Pétert megválasztották, akkor az volt a kérése, hogy a korábbi polgármesteri jövedelemhez képest ne növekedjen a bére, így tehát maradt 14-szeres szorzó. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a fővárosban összesen négy kerületben alkalmazzák a legalacsonyabb szorzót, a többi kerületben mindenütt magasabb a polgármesterek fizetése.
A képviselők tiszteletdíja köztisztviselői illetményalap két és félszerese, alapesetben. Mivel azonban az önkormányzati munka javarésze különféle bizottságokban folyik, ezekbe is be kell választani a képviselőket, mégpedig úgy, hogy többen legyenek, mint a kívülről delegált, nem képviselő külső bizottsági tagok. Ha a képviselő egy bizottság munkájában vesz részt, azért a tiszteletdíj további 30 százaléka jár, két bizottsági tagságra pedig 45 százalék. (A külső bizottsági tagok ugyancsak a képviselői tiszteletdíj 45 százalékát kapják.) Ha valakit bizottsági elnöknek vagy tanácsnoknak választanak, akkor azért a tiszteletdíj 90 százaléka jár. Mindez természetesen bruttó összeg, amiből levonják az adót és a járulékokat, valamint a kifizető önkormányzat lerója a munkáltatói közterheket, tehát ha valaki a költségvetési sorokat nézi, akkor abból mindezek levonandók.
A bevezetőben említett testületi vitán azután egyhamar szóba került, hogy nem az a drága, ha egy képviselő becsületesen szolgálja a választók érdekeit, hanem az, ha olyan képviselőknek fizetik ki a tiszteletdíjat, akik rendszeresen hiányoznak a testületi és a bizottsági ülésekről. Valóban úgy van, hogy egy szorgalmas képviselő rengeteg ügyet felvállal, szervezi a lakossági fórumokat, szinte mindenhol lehet vele találkozni, afféle közéleti méhecskeként hordozza a közügyeket. Ennek értékét nehéz lenne pénzben kifejezni, sokkal nagyobb baj, ha a választókat zavaró ügyek tartósan megoldatlanul maradnak. (Keretes anyagunkban az elmúlt évi képviselői statisztikából szemezgetünk, ebből kiderül, melyik képviselő mennyire szorgalmas.)
A képviselők számának csökkentése, az ezzel járó pénzügyi megtakarítás országos szinten is rendszeresen fölmerül. Azt tudni kell, hogy a fővárosi kerületek önkormányzatai a teljes költség kis részét teszik ki. Faluhelyen, ahol csak pár százan laknak, szintén fenn kell tartani a képviselőtestületet polgármesterrel együtt, s ha itt létrehoznának egy körjegyzőséghez hasonló intézményt, azaz több település közös testületet működtetne, abból valóban lenne megtakarítás. (F)
Képviselői munkaelemzés
Mióta elektronikus szavazatszámláló rendszer működik a XVI. kerületi Önkormányzatnál, azóta mérhető a képviselői munka számos eleme – az elmúlt évi statisztikából szemezgetünk. A testület összesen 21 ülést tartott, 587 ügyben került sor szavazásra. A legtöbbet szavazó képviselők a Fidesz-frakcióban találhatók, Szász József (569), Ács Anikó (568), Dr. Környeiné Rácz Katalin (565), Kovács Péter polgármester (559). A legkevesebbet szavazók ellenzéki frakciókban találhatók: Buday Pál (SZDSZ) 275 szavazat, Nagy Áron (az időközben lemondott MSZP-s képviselő) 235 szavazat, Bíró Győző Márton (SZDSZ) 190 szavazat. Ő volt az, aki a legkevesebb alkalommal, egész évben összesen háromszor szólalt fel (4,5 percben), Veres Györgyi (MSZP) 4 alkalommal kért szót (másfél pecben). A leggyakrabban és leghosszabban felszólaló képviselő Büki Tamás volt, 250 hozzászólásának együttes időtartama megközelítette a 9 és fél órát, őt követi Abonyi János (MSZP) 178 hozzászólás, 4 és fél órában, és Molnár Gyula (MSZP) 165 hozzászólás, közel 5 órában. A képviselőtestületi ülések össz-időtartama közel 77 óra volt 2008-ban.
|
