|
 A videó az ünnepi műsorról letölthető a VIDEÓ feliratokra kattintva.1.VIDEÓ , 2.VIDEÓ, 3.VIDEÓ, 4.VIDEÓ (Ha a lejátszó hibát jelez, a VIDEÓ részen az egér jobb gombját kell lenyomni, majd a megjelenő menűből kiválasztani a Cél mentése más néven -- sort, majd a számítógére lementeni, és ott megnyitni a videoanyagot.
Budapesten 1967-68-ban szervezték meg a zeneiskolai rendszert. Addig ugyanis egyetlen zeneiskola létezett, ám a Kodály-módszer hatékonyabb alkalmazása érdekében negyven évvel ezelőtt a főváros minden kerületében létrehoztak egy-egy zenét, éneket oktató intézményt. A XVI. kerületi iskola a Benő utcában, a jelenlegi orvosi ügyelet épületében kapott helyet. Egészen 2001-ig itt szorongott az iskola. Mert az épület mindenre alkalmasnak bizonyult, csak éppen a művészeti oktatásra nem. Szerencsére az iskola pedagógusai szakmai tudásukkal, hozzáértésükkel kompenzálni tudták a nehézségeket. 2001-ben aztán elkészült a Táncsics utcában, az általános iskola és gimnázium melletti új épületszárny, ahol a korábbinál sokkal ideálisabb körülmények közé került a kertvárosi művészeti képzés.
Az iskola névválasztása is hűen tükrözi az intézmény újításra törekvő szellemiségét. Rácz Aladár ugyanis a múlt század első felének rendkívül ellentmondásos zenészóriása volt. A kisfiú hallás után tanult meg zenélni, és 8-9 évesen már apja zenekarában játszott, de igazán Franciaországban futott be. A kinti sajtó a „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezte el. 1935-ig távol volt hazájától (még a felesége is francia volt), akkor hazajött, de a hazai zenei élet, köztük olyan tekintélyek, mint Cziffra György vagy Dohnányi Ernő is nehezen fogadták el. Rácz Aladár ugyanis virtuóz módon rendszeresen fejlesztette, átépítette a hangszerét, melynek eredményeként sikerült a cimbalmot igazi koncerthangszerré nemesítenie.
A kertvárosi zeneiskola is hasonló helyet foglal el a hazai zenei életben. A Rácz Aladárról elnevezett intézményben a hagyományos Kodály-módszerek alkalmazása mellett az új utak keresésének lehetősége mindig fő szempontnak számított, amivel mind a korát, mind pedig a társintézményeket sikerült megelőznie. Erről pedig mindenki személyesen is meggyőződhetett november 12-én, ha ellátogatott az Erzsébetligeti Színházba. Ott tartotta ugyanis a zeneiskola jubileumi rendezvényét, és ezen nem csak a zenélés és az éneklés, hanem az iskola zenei kínálatának, illetve „a jövő iskoláját” bemutató szakmai előadás is helyet kapott. A protokolleseményre délelőtt került sor. Ezen a rendezvényen az Oktatási és Kulturális Minisztériumot dr. Szűcsné Hobaj Tünde főtanácsos, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségét Ember Csaba, Homor Istvánné és Ásztai Csabáné, a fenntartó XVI. kerületi önkormányzatot Kovács Péter polgármester és dr. Csomor Ervin oktatásért felelős alpolgármester képviselte.
A délelőtti és délutáni programokban egyaránt a zeneiskola együttesei szolgáltatták a háttérzenét. A nap folyamán 12 zenekar és közel 200 közreműködő művész vagy diák lépett fel vagy a nagyszínpadon, vagy az előtérben. A napnak akadtak csúcspontjai is. Az egyik ilyen a délutáni szakmai prezentáció volt, amikor Varga György igazgató kalauzolta a vendégeket. A diákok ízelítőt adtak az iskola informatikai fejlettségéből. A Rácz Aladárban ugyanis a számítógép is fontos részét képezi oktatásnak. A tanulók ma már saját maguk készítik a CD-jüket, a borítójukat, maguk keverik a hanganyagokat, letöltenek, digitalizálnak, és ami a legfontosabb ezzel bevételhez is jutnak. A növendékek hanganyagai ugyanis egy bécsi közvetítő cég révén felkerülnek a világhálóra, ahonnan a világ bármely pontján letölthetővé válnak.
S ha már a bevétel lehetősége felmerült, akkor említsük meg azt az új hangversenyzongorát, melyet ezen a negyven éves jubileumon avatott fel Bogányi Gergely, s amely a jövőben szintén a Rácz Aladár növendékeinek fejlődését szolgálja majd. (M)
|
