|
Ha föltennék a kérdést, hogy merre található Ivád nevű község, biztos, hogy sokan (köztük e sorok írója is) a térkép segítségére szorulnának. A 400 fős település, mely mellesleg a Mátra takarásában van, és zsákfalu lévén átutazó forgalommal sem rendelkezik, nem szerepel a magyar emberek köztudatában. Nemrégiben azonban ez a picinyke Heves megyei falucska hallatott magáról. Pontosabban Ivády Gábor, a település polgármestere, aki október közepén felutazott Budapestre, majd egy nagy persellyel és egy, a szükséges információkat tartalmazó transzparenssel kiült a Kossuth térre koldulni. Az esemény természetesen felkeltette az országos média érdeklődését, és innentől kezdve már jóval többen tudták, hogy merre is található Ivád, mint néhány nappal korábban. 
Most fordítsuk meg a helyzetet, és azon gondolkodjunk el, hogy Ivádon tudják-e az emberek, hogy merre található a Kertváros. Biztosak lehetünk abban, hogy néhány nappal ezelőtt, az ott élőket ez a téma cseppet sem izgatta, ám október 15. óta a 400 fős településen is megnőtt az érdeklődés a főváros XVI. kerülete iránt. Történt ugyanis, hogy Ivád bajba jutott. No, nem olyan nagy bajba, csak olyanba, mint amilyenbe bármelyik kis település juthatott volna az országban. Először is bezárták a postahivatalát, majd megszüntették az iskoláját, most pedig az ovijuk önállóságát szeretnék megszüntetni. A lakosokra tehát rákényszerítették, hogy minden ügyes-bajos dolgukért minimum 3 km-t utazzanak. A szomszéd településen, Pétervásárán ugyanis még volt posta, iskola és gyógyszertár. Ivádra azonban a Volán buszok is csak ritkán járnak, így bizony egy-egy ilyen ügy elintézése néha órákat is igénybe vett.
Mit tehet egy ilyen helyzetben levő falucska polgármestere? Megpróbál egy járművet szerezni. Azt, hogy vegyen a falu egy kis buszt, mellyel a 3 km leküzdése sokkal könnyebben áthidalható lenne, mindenki elfogadta, ugyanakkor a miből kérdésre már kevesebben tudtak válaszolni. Ivád ugyanis évi szinten mindössze 48 millió Ft-ból gazdálkodik, márpedig ekkora költségvetésből lehetetlen egy körülbelül 10 millió Ft-os jármű megvásárlását finanszírozni.
Ivády Gábor polgármester tehát lépett egy merészet, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz. A döntéshozók szerint Ivád buszvásárlási terve támogathatónak tűnt, ezért közel 10 millió Ft-ot ítéltek meg a kistelepülésnek. Az Unió azonban nem árul zsákbamacskát, csak akkor fizet, ha már látja a produktumot. Ivádnak tehát, hiába nyerte meg a pályázatot, meg kellett előlegeznie ezt az összeget. Pontosabban meg kellett volna, mert a 48 millió Ft-os költségvetésből ez lehetetlennek bizonyult. A pályázatnak pedig határideje volt, ami viszont az ivádiakat sürgette. Ellenkező esetben mind a busztól, mind pedig a támogatástól eleshettek volna. Ivády Gábor ekkor határozta el, hogy segítségért folyamodik. Egyrészt levelet írt Magyarország valamennyi polgármesterének, másrészt, ahogy azt már bevezetőnkben írtuk, felutazott Budapestre, és a perselyével kiült a Kossuth térre.  Ha egy polgármester koldul, annak mindenképpen bulvárértéke van. Ivády Gábor akcióját fel is kapta a média. Olyannyira, hogy dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter is felfigyelt az esetre, és tárgyalt is az ivádi polgármesterrel, akit arról biztosított, hogy az állam a jövőben garanciát vállal az ilyen esetekben, kvázi megelőlegezi a kistelepülések számára az Unió által utólag finanszírozott összeget. Ivády Gábor egyrészt megnyugodhatott, hisz az erkölcsi győzelmet megszerezte, másrészt azonban az igazi célját, a 10 millió Ft körüli összeg összegyűjtését nem sikerült elérnie. A kormánytól ugyanis egyetlen fillért sem kapott.
Ugyanakkor a polgármesterekhez írott levele segítő szándékú településekhez is eljutott. Például a Győr-Moson-Sopron megyei Gönyű, vagy éppen a Kertváros vezetőjéhez. Mindkét polgármester komolyan gondolta a segítőszándékot, ezért az előbbi település vezetője rendkívüli testületi ülést hívott össze, az utóbbi pedig sürgősséggel az éppen aktuális plénum elé vitte az ügyet. A XVI. kerületben nem volt nagy vita, a képviselők pártállás nélkül elfogadták az ivádiaknak nyújtandó segítséget. Így október 15-én Kovács Péter polgármester (Gönyű vezetőjét megelőzve) már jelezni is tudta kolduló kollégájának, hogy a Kertváros megelőlegezi számára a kívánt összeget.
A két település vezetője erről a segítségnyújtásról október 16-án a sajtó nyilvánossága előtt is beszámolt. Eszerint a Kertváros 10.245.000 Ft kamatmentes támogatást nyújt Ivád községnek a buszvásárláshoz. A támogatás visszatérítésének az ütemezése pedig a következőképpen alakul: 8.538.000 Ft-ot az ivádi önkormányzat a támogatási összeg kifizetését követően 15 napon belül átutal majd a XVI. kerületi önkormányzat számlájára, a fennmaradó 1.707.600 Ft-ot (az ÁFA összegét) pedig 24 havi részletben, 71.150 Ft/hó részletekben törlesztenék.
Ezen felül a két önkormányzat polgármestere egy úgynevezett szolidaritáson alapuló határon belüli testvér-települési megállapodást is kötött egymással, melynek Ivády Gábor szerint nem az a célja, hogy a Heves megyei kisfalu állandóan a „nagytestvérhez” forduljon, ha pénzre van szüksége, hanem egyrészt figyelemfelhívó jelleggel köttetett a megállapodás, melyhez remélhetőleg más települések is csatlakozni fognak, másrészt a gyakorlatban is kivitelezhető segítségnyújtásra is lehetőséget biztosít. Mert, ha mondjuk a fővárosban egy óvodának a tetőcserepét kicserélik, a régi cserepeket egy Ivádhoz hasonló kisközség örömmel átveszi, hisz azok között akad annyi ép elem, amennyiből a saját ovijuknak a tetőzetét felújíthatják. Már ameddig van óvodájuk, mert Ivádtól, és több 400 lakosú kisfalutól már ezt a szolgáltatást is el akarják venni. (M) |
