|
 A hit tudás nélkül puszta illúzió – tanítja napjainkban Félix Meknyan orosz származású fehér mágus, s a tudásalapú társadalomban a hit mellett a hiteles információ erősíti a szellemi tanokba vetett bizalmat. Lássuk tehát, mit tudunk a keresztény misztika egyik legnagyobb csodájáról, a Szent Lélek kiáramlásáról, melyet Pünkösd alkalmával ünnepelnek szerte a világon.
Magyar nyelven a Szent Lélek kifejezés valójában egy prüdériából eredő nagy tévedés. Az eredeti szövegekben a Spirit (= Szellem) szerepel, de az arhaikus magyar nyelven a Szent Szellet kifejezés kimondottan tréfás szójátékokra adott lehetőséget, s így lett a Szellemből Lélek, ami különben igen nagy erejű szóösszetétel, csak jó, ha tudjuk, mi is a valós jelentése. (A szellemi szférában a Spirit egy egész szinttel feljebb való a Léleknél.)
A Szent Lélek eljövetelét már Keresztelő Szent János megjövendölte, aki vízzel keresztelt, de szólt a kiválasztottról, aki Szent Lélekkel és tűzzel fog keresztelni. S úgy lőn. A tanítványok Jézus Krisztus mennybemenetele után megkapták a Szent Lelket, amely a földhöz ragadt Ember tudatszintjének olyan megemelésére volt képes, melyet úgy írtak le a kívülállók: mintha édes bortól részegedtek volna meg. (Ami annyiban lehet ma is aktuális, hogy az agykutatók kimutatták: a tudat-emelkedés miatt bekövetkező Isten-közeliség ugyanazt a hormont választja ki az agyból, mint az alkohol, a drog, vagy a szex – apró különbség, hogy az előbbinek nincs semmilyen káros mellékhatása, és ugyanakkor sokkal tartósabb. A jelenség iránt érdeklődők Hawkins: ERŐ kontra erő című könyvében találhatnak további részleteket.)
A Szent Lélek tehát kiáradt az apostolokra, s ők sokfelé járva kézrátétellel adták tovább mindazoknak, akik megkeresztelkedtek. Akkoriban legalább tíz testet öltött nagy szellem élt a Földön, s ezek egyikével a tanítványok is találkoztak. Simon, a mágus (a Biblia szerint varázsló) Samáriában élt, s az ottanikat igencsak elbűvölte mutatványaival. Amikor a tanítványok megérkeztek a városba, Simon is megkeresztelkedett, majd jött Péter és János, s kézrátétellel osztották a Szent Lelket. No, ez igencsak megtetszett a mágusnak, aki üzleti ajánlatot tett: fizet bőségesen, csak neki is tanítsák meg a Szent Lélek átadásának képességét. A tanítványok ezen rettenetesen felháborodtak, szabályosan megfenyegették a mágust, aki ekkor még visszavonult. (Mindez megtalálható a Bibliában, az Apostolok Cselekedetei 8. részében.) Más feljegyzések szerint később kitört a szellemi párviadal a mágus és a tanítványok között. A mágus Samária népe előtt el akarta játszani Jézus Krisztus mennybemenetelét: levitációval, a Levegő-elemmel feltöltekezve lebegni, emelkedni kezdett, miközben a tanítványok buzgó imával kérték az Urat, hogy ezt ne engedje. Erre hirtelen megtört a varázs: Simon, a mágus lezuhant, eltörtek a lábai, a csalódott nézők pedig megkövezték.
A Szent Lélek igen magas rendű, azonos az Atyával és a Fiúval, miként az például Andrej Rubljov híres ikonján is látható (a képről lentebb olvasható egy ismertető elemzés). A Szent Lélekről sokat megtudhat, aki a www.biblia.hu honlapon rákeres a kifejezésre. Fenti képünk Csonka Ibolya ikonfestő műve: A Szentlélek eljövetele, melynek fotója megtalálható a Magyar kézművesség – 2007 kiadványban – a könyv megjelenését a XVI. kerületi Önkormányzat is támogatta. A képfájl (a lap tetején leírtak szerint) letölthető.  Andrej Rubljov szerzetes-ikonfestő: Szentháromság
Nyiss ajtót és bejön az egyetlen egység
Atya, Fiú, Szellem, hármas Létteljesség
(Angelus Silesius)
Florenszkij, a vértanú pap Istenbizonyítéknak nevezi ezt az ikont. Ha ugyanis nem lenne Isten, aki ezt a képet Rubljovnak sugallta, akkor a szerzetes-festő nem tudta volna azt így megfesteni. Három a személy, egy az arcuk. Szemkapcsolatuk, kölcsönös figyelmük egyértelműen mutatja tudati egységüket. A baloldali, meg nem testesülő Atya áttetszőségét így még nem ábrázolta senki. A jobboldali Szentlélek megjelenítéséből kitűnik, hogy transzcendens is, és ugyanakkor meg is testesül. (Bennünk is!) A szemközti Fiút megtestesülésében látjuk, s kézmozdulatával a tálra mutatva még hangsúlyozza is az anyagban való megjelenését: Ez az én testem. Mögötte az Élet, az Örök élet zöldellő fája. Az Atya feje felett az Ő háza a sok hajlékkal, amit számunkra megígértek. A Szentlélek fölött szikla van, de pálcájával belőle élő vizet képes fakasztani. Az alakok szárnyai ótestamentumi előképeikre, az Ábrahámot meglátogató három angyalra utalnak – talán Ábrahám egyik hatalmas, prófétikus látomása elevenedik meg. (A hagyomány szerint: Mikáel feltárja Ábrahámnak Isten tervét: Sodoma és Gomorrha pusztulását, sőt Ábrahám imában tusakodhat e jövőképpel. Gábriel előre jelzi, hogy Sárának fia fog születni, Ráfáel pedig meggyógyítja Ábrahám körülmetélkedésének – Istennel való eljegyzettségének – sebét, fájdalmas utóhatását.)
Az ikon megható üzenete, hogy az asztal felénk eső oldalán van hely, odaléphetünk, odatérdelhetünk a szent jelenlétbe. Nagy hívogatás ez!
(Részlet Szász Ilma: Tükör által – keresztény képmeditáció – c. könyvéből)
|
