|
Egyre többen kongatják mostanában a vészharangot, hogy veszélyben a Föld jövője. Szinte látogatók nélkül vetítik a Hülyeség kora című filmet Budapesten egyetlen moziban, pedig tán érdekelhetné az embereket, hogyan kell egy halról evés előtt szakszerűen eltávolítani az olajszennyeződést. De ha már az olajnál tartunk, akkor az is figyelemreméltó, hogy ez az általánosan elterjed energiaforrás várhatóan nagyon megfogyatkozik a közeli jövőben. Pedig az úgynevezett globalizáció éltető eleme, hogy úgy hozza-viszi az alapanyagokat és a megtermelt javakat a világ különféle pontjaira, mint a szél. Márpedig ez azzal az érdekes következménnyel jár, hogy a munkaerő is globalizálódik, s az európai munkavállalónak termelékenységben, bérben, munkafeltételekben bizony fel kell vennie a versenyt az olcsó, szorgalmas és fölöttéb igénytelen távol-keleti munkaerővel – és akkor még nem is szóltunk arról a különbségről, ami a munkavállalás kötelező szabályozásában mutatkozik (valószínűleg a távol-keletiek javára). Baj tehát van bőven, s miután nyakunkon a válság, hát minden olyan kezdeményezés figyelmet érdemel, amely megpróbál kiutat mutatni a kissé reménytelen helyzetből. Ezek egyike volt november 6-án az ELTE Gólyavárában megrendezett Létkérdés konferencia, ahol neves tudósok és közéleti emberek vitatták meg a válság tüneteit és a cselekvési lehetőségeket. Mert azt sem tudta az ember, hogy ha az Egyesült Államokban manapság valamit „kommunikálni” kell a népnek (mármint az átlag-amerikainak), akkor annak kimunkálásához a politikusok segítségül hívják a hollywoodi filmes szakembereket. Ebből az is következik, hogy a tömegtájékoztatás és a valóság mostanában éppúgy elszakadt egymástól, mint a valós (értékálló) érték és mondjuk a bankok befektetési alapjai, garantált hozamgaranciával. Ráadásul gazdaságilag feljövőben van a harmadik világ, ahol az emberek ugyanúgy szeretnének fogyasztani, mint ahogy azt Amerikában teszik az emberek. Ott egy átlagos napi fogyasztást 21 nap izommunkával lehetne biztosítani. Ha erre a szintre feltornássza magát a harmadik világ pár milliárd embere, akkor nem egy, hanem kilenc bolygóra lenne szükség, ami képes ezt a fogyasztás-növekedést elviselni. Megoldandó probléma van tehát bőven, s valószínűleg nem lehet az úgynevezett fejlődést a továbbiakban fenntartani. Nagyon érdekes, hogy Magyaroszágon már nyolc ökofalu működik, ahol az ott élők zömmel külső energia nélkül, fenntartható módon állítják elő a megélhetéshez szükséges javakat, s egyúttal teljesen intaktak minden globális válságra. Ezek egyike Somogyban a Krisna-völgy, ahol az ősi indiai módszerek szerint éli mindennapjait a mintegy 150 fős faluközösség, s hogy milyen is itt az élet, azzal évente 30 ezer látogató ismerkedik meg. (www.krisnavolgy.hu) A levegőszennyezésért jelentős mértékben felelős a húsevés – tudtuk meg a konferencián. Az állati eredetű fehérjék előállítása a növényihez képest sokszoros energiát igényel, s ha az emberiség vegetáriánus lenne, töredékére csökkennének a környezeti problémák. Manapság divat egy-egy húsmentes napot beiktatni, s ha valaki mást nem tehet a létfeltételek javításáért, legalább ennyit tegyen – foglalható össze egy megszívlelendő jótanács. Ferenci Zoltán |
