|
Emlékszünk még gyerekkorunkból arra a bizonyos „mumusra”, amitől nagyon féltünk, pedig igazán azt se nagyon tudtuk, kiről, vagy miről van szó igazán? Így van ez valahogy az új influenzával és az oltóanyagával is: már nem csak a médiából, hanem lassan a csapból is az ezzel kapcsolatos vélemények és ellenvélemények, információk és tévhitek, és hátborzongató hírek folydogálnak békés otthonainkba. Még az is kénytelen tudomást venni róla, aki egyébként már immunis a szenzációéhes médiahatásokra, mert a felelősségérzetünkkel manipulálnak. Az Internetről pedig inkább ne is beszéljünk… Az olvasók tájékoztatása érdekében egy hiteles hírforráshoz fordultunk, dr. Vajda Ildikó gyermek háziorvoshoz, akiről érdemes tudni, hogy gyógyítói praxisában mindig nagy tiszteletben tartotta a jól bevált természetes módszereket, s csak tényleg szükség esetén hívta segítségül a gyógyszeripar termékeit. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező doktornő szívesen nyilatkozott lapunknak a közérdekű témáról. – Véleményem szerint igenis hatékony, igenis szükséges mindenkinek a védőoltás. – Mi a helyzet a mellékhatásokkal? – Az eddigi statisztikák szerint elhanyagolható, ugyanis az a magyar oltóanyag-készítési technológia, amellyel előállítják, azonos a már húsz éve bevált technológiával. – Akkor beszéljünk az új influenza szövődményeiről, mert köztudottan az az igazi veszélyforrás. – Az influenza klasszikus szövődményei a vérzéses tüdőgyulladás, amit maga az influenzavírus okozhat, és még egy másik komoly veszély a bakteriális felülfertőződés, ami szintén tüdőgyulladásos szövődmény lehet. Az influenza által legyengített, erősen igénybevett szervezet kevésbé tud egy bakteriális felülfertőzéssel megküzdeni – antibiotikum kezelés ide vagy oda. Visszatérve az oltóanyagra, vettem a fáradságot, és két továbbképzésen is résztvettem az influenzaoltás kapcsán. Az eddigi szerzett információim alapján azt tudom mondani, hogy a technológia adott, csak a megfelelő vírustörzset oltják be a csirke-embrióba, és onnan kiemelve már ugyanaz az eljárás, mint a körülbelül 20 éve gyártott Fluval címszó alatt készülő oltóanyagnál. Van benne higanytartalom, a Thiomerzal, ezt nem szabad elhallgatni, de gyakorlatilag nagyon gyorsan kiürül a szervezetből, tehát hosszútávú mellékhatással nem kell számolni. Van benne tojásmaradvány is, tehát annak, akinek egyértelműen kimutatott tojásellenes ellenanyaga van, illetve az ilyen allergiája köztudomású, annak kerülendő, vagy megfontolandó. Akinek a tojás fogyasztásától felduzzad a keze, arca, akkor elég egyértelmű a reakció, de ha csak egy-két pötty itt-ott, vagy viszket egy kicsit, az nem olyan típusú allergia, ami ellenjavallná az oltást. Itt mindig a kockázatot és az előnyt mérlegeli az ember orvosi szemmel, hogy mi a kockázata a mellékhatásoknak, és mi az előny: mitől tudjuk megvédeni a szervezetet. Tehát a mellékhatások elhanyagolhatóak – előzetes információim szerint –, de most gyűjtjük a saját tapasztalatokat. Jelenlegi ismereteim alapján én azt mondom, hogy kell, szükséges, és védjük meg a szervezetünket. Az oltás hasznossága messze meghaladja az esetleges mellékhatások rizikóját. – Hol tart most ez a járvány? – Elsősorban a médiából értesülhetünk arról, hogy Magyarországon egyelőre szórvány-esetek vannak, tehát nem beszélhetünk járványról. Ukrajnában nagy valószínűség szerint már járvány van, de az ottani járványügyi viszonyok miatt nem tudják ezt kimutatni helyben. Ha felmerül a gyanú, a mintát elküldik Angliába, és még legalább egy hét, mire kiderül az eredmény. Európa más országaiban is szórványos esetek vannak, tehát klasszikus értelemben járványról nem beszélhetünk. – A világ bármely országában? – Nincs járvány. Van azonban egy „kritikus tömeg” hasonlatom, amely olyan, mint az atombomba. Zajlanak csendben a folyamatok, de ha eléri a kritikus tömeget, akkor aztán robban. Minden egyes beteg egyre több további beteget produkál: ahogy nő a betegek száma, hatványozottan nő a veszély. Egy bizonyos betegszámig még semmi komoly nincs, csak itt zárunk be egy óvodát, meg ott egy iskolát. De ha eléri a kritikus tömeget, tehát a járványügyi helyzet olyan lesz, akkor aki fogékony, az nagy valószínűséggel meg fogja kapni. Tehát úgy gondolom, hogy jó lenne, ha a védőoltást mindenki mielőbb megkapná. Ugyanis az oltást követően is még kell két hét, mire a megfelelő immunválasz kialakul a szervezetben. – S akkor lepereg az emberről a vírus, mint kutyáról a víz… – Hát azért ezt nem mondanám, mert az oltás száz százalékig nem véd meg. Legfeljebb nem egy hétig fogja az ágyat nyomni az illető, hanem csak két napig, és nem 40 fokos láza lesz, csak 38, és nem robban szét a feje, csak fájdogál, és nem fáj úgy az összes végtagja, hogy nem tud kikelni az ágyból, hanem csak érzi egy kicsit –azért ez lényegesen nagy különbség. – Egy ilyen komoly lázzal járó betegség nagyon megterheli a szervezetet is… – És főleg a szívre kifejtett káros hatása a legkifejezettebb, de az egész szervezetre nagyon megterhelő. – Honnan van a vakcina? – Én háziorvosként személyesen megyek érte a területileg illetékes ÁNTSZ-hez a kis hűtőtáskámmal – hogy a hűtőlánc meg ne szakadjon –, és a tételesen megigényelt vakcinát elhozom a betegeim számára. – Ha valaki bemegy a patikába, megveheti? – Igen, de csak vényre kapható, tehát az orvosnak – háziorvosnak, üzemorvosnak – fel kell írnia. – Kerületi gyógyszertárak tartanak oltóanyagot? – Véleményem szerint most már hozzá lehet jutni. Volt egy kis probléma, mert nem a szokásos nagykeren keresztül kapták, hanem egy közvetítőcégen keresztül, amelynek nem volt olyan szállítókapacitása, mint a nagykereknek, ezért volt fennakadás. – Ehhez fogható nagy influenzajárvány mikor volt utoljára? – A 60-as évekbeli influenzajárvány inkább európai szintű volt, nem világméretű, de még nem volt oltóanyag. A klasszikus nagy járvány, amire hivatkozni szoktak, ami végigsöpört a világon, az a spanyolnátha volt, az első világháborút követően, ami szintén influenza volt. Rendkívül magas volt a halálozás, vagy 30 százalék. Ez volt a kalsszikus nagy influenzajárvány, és valami hasonlótól tartanak most is. A különbség az, hogy most van védőoltás. – Mi a helyzet a hagyományos influenzaoltással? – Először is fontosnak tartom tudatosítani, hogy a hagyományos, a szezonális oltás dobozán olvasható H1N1 elnevezés nem az új vírusra utal! Másodsorban pedig a szezonális oltást külön kell beadni, minimum egy héttel az új típusú oltást követően. – Volt már a rendelőben új típusú influenzával beteg? – Csak gyanúval találkoztam egy nagyobb gyereknél, de hagyományos orvosi diagnosztikai eljárásokkal, mint pl. a hallgatózás, nem lehet elkülöníteni a régi és az új influenzát, csak valószínűsíteni lehet. Ennek ugyanis lehet bélrendszeri panaszokat okozó tünete, mint például a hasmenés – ugyanis ez az új vírus genetikailag négy komponensből veriálódott: két „emberi”, egy „sertés” és egy „madár”-ból származó komponense van. – Weöres Sándor szavaival élve: szárnyat igéz a malacra… – Visszatérve az oltásra, mindenkinek csak ajánlani tudom. Én elsőként beoltattam magamat, a munkatársammal együtt. Egy szónak is száz a vége: mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit csinál, de a beoltott emberek nagy száma (körülbelül 60% kell, hogy legyen) védi meg a fertőzéstől a többi embert. Szőke Kati |
