|
A címben feltett kérdésre magától értetődő a felelet: addig, ahol a telkünk határa van. Ám ez nem mindig jó, amit jól példáz a Szilas-patak mellett található ingatlanok helyzete. Ha valaki azon a környéken sétál a Csömöri úttól egészen az Aranyfa utcáig, akkor azt láthatja, hogy a patak Szlovák út felőli oldalán az egyik telek egészen a vízpartig tart, a másik ingatlan kerítése pedig jóval beljebb helyezkedik el. Ennek a látszólagos rendetlenségnek természetesen objektív és szubjektív okai is vannak. Objektív, hogy a vízparti telkek egykor mind a Szilas-patakig tartottak, sőt, akadt olyan ingatlan is, mely a patakmeder közepéig is benyúlt. A gyakori árvizek miatt aztán a patakot szabályozták, és a víz két oldalán egy-egy gátat alakítottak ki. Igen ám, de ehhez a magántulajdonok egy részét is használni kellett. A már rendezett Szilas-patak mentén élők aztán maguk döntöttek arról, hogy a szabályozást követően a kertjük határát hol jelölik ki: egészen a gát szélén, avagy attól beljebb.  A Szilas-patak menti telekhatárok, úgy tűnik, maguk is gátak lettek. Méghozzá a fejlődés gátjai, hisz pontosan az említett magánterület miatt nem lehet a területet csatornázni. Az eredeti tervek szerint a csatorna a Szilas-patak Szlovák út felőli oldalán épült volna, de erre amiatt nem kerülhetett sor, mert a beruházó, a Fővárosi Csatornázási Művek nem tudott megegyezni az ott lakókkal. A csatornaépítést nem mellesleg az Unió is támogatná. A megegyezésből a kerületi önkormányzat is kivette a részét: Kovács Péter polgármester vezette testület ugyanis felajánlotta a feleknek, hogy szívesen megvásárolja az érintett terület ingatlantulajdonosaitól a vízparti részt – annyit, amennyi a csatornázáshoz szükséges –, és azt örömmel a fővárosi cég rendelkezésére bocsátja. A gesztus mögött az állt, hogy az önkormányzat vezetése is tisztában volt a terület csatornázatlanságából fakadó problémákkal. Az önkormányzat tehát 2007-ben összehívta a telekrész-vásárlásban érintett ingatlanok tulajdonosait, illetve a patak és a Szlovák út közti telkek tulajdonosait, akiket arról tájékoztatott, hogy megvásárolná tőlük a patak menti területet. Saját értékbecslése szerint az önkormányzat egy 11.000 Ft/m2-es vételi árat ajánlott, amit a 19 ingatlan tulajdonosából mindössze 3 tartott elfogadhatónak. A többiek nem reagáltak az ajánlatra. Az önkormányzat tehát kénytelen volt visszakozni, amit meg a lakók vettek zokon. Az alábbi olvasói levélből legalábbis ez derül ki: „2007 októberében a XVI. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala írásban kereste meg azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek kerületünkben a Szilas-patak jobb oldalán található a telkük. Tették ezt azzal a felhívással, hogy lehetőség van e rész csatornázására EU-s keret felhasználásával. Ennek megvalósítása érdekében azonban az érintett területrészeknek Önkormányzati tulajdonba kell kerülniük. Egy tényállást ismertető összejövetel alkalmával arra kérték a tervezett nyomvonalba eső ingatlanok tulajdonosait, hogy mondjanak le az Önkormányzat javára a telkük bizonyos részéről, az ismertetett terven feltüntetett m2 arányában. Erre a lépésre senki sem akarta elszánni magát, végül 2008 év nyarán írásban kaptunk tájékoztatást, hogy kinek-kinek a csatornázáshoz szükséges m2 elvonás figyelembevételével milyen összeget ajánl fel az Önkormányzat. Ez az összeg messze elmaradt a piaci értéktől, de írásban jeleztük, hogy a felajánlott összeget mégis elfogadjuk. Válaszképpen 2009 nyarán arról tájékoztattak, hogy tekintettel arra, hogy a tervezett csatornavezeték nyomvonalába épület is esik, ezért a csatornázás ezen a területen nem megvalósítható. Az illetékes ügyintéző szóban arról tájékoztatott, hogy a kérdéses épület több mint 10 éve, engedély nélkül épült. Értetlenül állunk a problémával szemben. Miért volt szükséges összehívni egy teremnyi embert azért, hogy mondjanak le a telkük bizonyos hányadáról a csatorna érdekében akkor, amikor az akadályt képező, engedély nélkül épített ház már a nyomvonal tervezésekor is ott állt, és nyilvánvaló, hogy az épület tulajdonosa nem akarja lebontani a házát a csatorna miatt. Nem beszélve azokról a költségekről, amelyek kifizetésre kerültek egy meggondolatlan elképzelés miatt (szakértői, ügyintézői, postai, stb. költség), és nem utolsósorban hová lett az a ki nem fizetett összeg, amit nekünk határozatban megítéltek, de kifizetésre nem került. A fent említett összejövetel alkalmával arról tájékoztattak bennünket, hogy a csatornázás ügyében mielőbb lépnünk kell, különben az erre fordítható EU-s támogatást a kerület elveszíti.” Természetesen magunk is kíváncsiak voltunk az olvasó által felvetett kérdésekre, melyekre Kovács Péter polgármester írásban reagált. „A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat között történt megállapodás értelmében a Szilas-patak melletti lakóterület csatornázásához a Fővárosi Önkormányzat csak abban az esetben biztosított volna forrást, amennyiben a XVI. kerületi önkormányzat 2009. év végéig a beruházáshoz szükséges teljes terület tulajdonjogát megszerzi. A XVI. kerületi Önkormányzat az ingatlanokra, illetve ingatlanrészekre vonatkozóan készült értékbecslésben megállapított vételár fedezetét a szűkös anyagi helyzete ellenére a költségvetésben elkülönítette, annak ellenére, hogy nem volt törvényi kötelezettsége a beruházás megvalósításához a terület megszerzése, csupán az ott élők jobb életkörülményeit kívánta volna ezzel biztosítani. Sajnálatos módon a vételi ajánlatot az érintett tulajdonosok többsége nem fogadta el, így a terület tulajdonjogának megvásárlására nem került sor. A fentiek alapján a beruházás megvalósítására a jövőben csak akkor kerülhet sor, amennyiben a Fővárosi Csatornázási Művek úgy dönt, hogy ezeket az ingatlanrészeket kisajátítja, illetve megvásárolja. Polgármesterként fontosnak tartottam volna a fenti cél megvalósítását, mivel azonban a beruházás nem az önkormányzat kötelezettsége volt, valamint nem áll több fedezet a rendelkezésre a területek megvásárlására, ezért a XVI. kerületi Önkormányzat nem vállal több kötelezettséget a beruházás megvalósítása ügyében.” Kovács Péter tájékoztatása szerint ezt a levelet valamennyi érintett megkapta. A kerület vezetője még hozzátette, hogy az önkormányzat 70 millió Ft-ot szánt volna az ingatlanrész-vásárlásra. Ezt az összeget a jövőben kerületi fejlesztésekre kívánják majd fordítani. A Szilas-patak menti csatornázás ügye tehát parttalanná vált, és a 2007-es fellángolást követően minden maradt a régiben. A lakók továbbra is szippantós kocsikkal vitetik el a szennyvizüket, ugyanakkor a kerítések egy része mind a mai napig a patak partját színesítik. (S) |
