|
Ismét mulasztásos törvénysértésben van az Országgyűlés – az Alkotmánybíróság által megszabott év végi határidőig nem sikerült módosítani a kétharmados önkormányzati törvényt, ami lehetővé tette volna az önkormányzatok regionális rendszerű törvényességi ellenőrzését. Mindennek következtében január 1-jével a közigazgatási hivatalok névtáblát cseréltek: ezentúl regionális államigazgatási hivatalnak hívják őket.
Megszűnt az állami ellenőrzés
A táblacsere komoly tartalmi változást is hozott. Az egyedi hatósági – például építési, helyi adó, telepengedély tárgyú – határozatok elleni fellebbezéseket térségünkben a régi-új Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal bírálja el, viszont a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete kivételével megszűnt a települési és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
A mai helyzet időben és térben példátlan. Magyarországon a tanácsrendszerben sem voltak ennyire szabadjára engedve a helyhatóságok, akkor pártirányítástól függetlenül szakmailag a megyei, fővárosi tanácsok ellenőrizték a helyi tanácsokat. Szlovéniában az ágazati minisztériumoknál van az ellenőrzési hatáskör, Szlovákiában az ügyészségé e szerep.
Nálunk a megyei, fővárosi főügyészségek is végeznek célellenőrzéseket, de a tényleges intézkedéseket a közigazgatási hivatalok hajtották végre. Ugyanígy ők kényszerítették ki az Állami Számvevőszék jelentéseiben feltárt gazdasági szabálytalanságok korrekcióit. Mindez most leállt és a civil kurázsi csak részben tudja pótolni. Egy törvénysértő határozat ellen a közigazgatási bírói útra ezentúl közvetlenül az alkotmány fellebbezési jogra vonatkozó rendelkezése ad alapot, feltéve persze, ha a pereskedő képes összegyűjteni az összes információt. Zárt ülésen hozott döntésnél, hacsak nem képviselőről van szó, eleve hátrányos helyzetből indul.
Egy fővárosi kerületben a közalkalmazott intézményvezetőik javára „tévedtek”: a törvényben megállapított vezetői pótlékon felül a közszolgálati szabályzatuk alapján még az alapilletmény 1-3 szorosát folyósították nekik. Helyi pótlékra nincsen mód, ezért a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte e döntést. Ám az ilyen esetekben, amikor nincsen személyében is sértett érdekelt, az ilyen esetek könnyen rejtve maradnak.
Áristomba véle!
A rendeleteknél viszonylag egyszerűbb a helyzet. Az alkotmánybíróság letárgyalja a közigazgatási hivatalok több száz folyamatban lévő indítványát és nincs akadálya annak, hogy magánszemély kezdeményezze egy önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
Az időtényező persze itt is gond. Az alkotmánybíróság 100/2008. (VII. 11.) AB határozatáig egy pesti kerületben négy éven át a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság döntötte el, hogy a szabályozási tervnek egyébként megfelelő, négy lakásnál nagyobb társasházra adható-e építési engedély? Ha nemet mondtak, a jegyző nem adhatott engedélyt és a bizottság mérlegelési joga körében hozott határozata ellen nem volt apelláta. Elvben tehát napokra a városháza pincéjébe vethetik a „széksértő” képviselőket, eladósodott polgárokat – mivel a mai rendszerben jópár hónapba beletelne, mire sikerülne hatályon kívül helyeztetni a tömlöcös rendeletet. -vpg-
|
