|
Ha nem is volt nagy médiavisszhangja, novemberben végre elindult a zuglói polgármester, dr. Weinek Leonárd ötlete nyomán kidolgozott „Nyitott kerület – nyitott iskolák” projekt. Ez azért is fontos, mert másfél évvel ezelőtt még arról lehetett hallani, hogy a helyi önkormányzat iskolákat akar összevonni (a kiszemelt intézmények konkrétan meg lettek nevezve, de miután a fenntartó döntött a sorsukról, és ennek hangot is adott, visszavonulót fújt, és minden maradt a régiben), meg, hogy a középiskolák működtetésétől is meg akar szabadulni. A szándékok a pedagógustársadalmon belül jelentős bizonytalanságot szültek, és a bizonytalanság csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a döntéshozók közül többen is érintettek a tavalyelőtt kirobbant országos méretű korrupciós ügyben.
„Nyitott kerület – nyitott iskolák” projekt bemutatkozó sajtótájékoztatójára 2007. decemberében került sor. Akkor az ötletgazda zuglói polgármester azt mondta, a projekt célja, hogy „az önkormányzat a jövőben elsősorban a hiánycikknek számító képzésekre szeretne majd koncentrálni”. Ez idáig ilyen hiánycikknek számított a kultúra, a gazdasági képzés, a közbiztonság és az egészséges életmódra nevelés a kerület oktatásában. Szakkör szintjén néhány dolog már létezett, de a fenntartó szerint az átláthatóság érdekében szükséges volt kidolgozni egy ennél komolyabb tervet. A terv az volt, hogy az új program már a 2008/2009-es tanév kezdetétől beindulhasson. Akkortól olyan iskoláknak kellett volna működniük Zuglóban, amelyek képesek lettek volna együttműködni a partnereikkel, a családokkal, a kerületi intézményekkel, a társadalmi szervezetekkel és évente legalább 4-5 alkalommal házigazdái lettek volna a kerületben is érdeklődésre számot tartó rendezvényeknek. A képzési rendszerükbe pedig új modulokat is képesek lettek volna betervezni. Ez utóbbi kategóriába tartozott volna (első számú modulként) a 7-8. és a 11-12. évfolyamokon bevezetendő gazdasági ismeretek képzése, az úgynevezett vállalkozási szakkörök, mely témakörök oktatásához a pedagógusoknak is továbbképzéseken kellett volna részt venniük. A feltételes mód csak annyiban állja meg a helyét, hogy a program nem tudott szeptemberben elindulni. Az iskolák kreativitását megcélzó projekt anyagi hátterét ugyanis az önkormányzat fedezi, méghozzá úgy, hogy az intézményekkel megpályáztatta a tervezett programokat. A pályázatokat egy politikusokból álló minősítő bizottság értékelte, és döntött arról, melynek biztosít forrást, és melyet nem támogat. Ennek eldöntése aztán augusztusról októberre csúszott. Így történhetett, hogy a „Nyitott kerület – nyitott iskola” projekt csak novemberben kapott zöld jelzést, s mivel az év utolsó heteit a közelgő ünnepek és egyéb rendezvények (szalagavatók) jelentős mértékben leterhelték, az intézmények csak 2009. januárjától tudnak a vállalásaikra koncentrálni.
A zuglói oktatás szereplői közül azonban sokan most sem értik igazán, hogy miről is kell szólnia ennek a programnak. Ez egyébként már a pályázatok beadásakor is bebizonyosodott. Egyes intézmények ugyanis olyan ötletekre kértek támogatást, melyek évek óta jól működtek, nagy érdeklődésre tartottak számot, és eddig megfelelően színesítették az intézmény pedagógiai programját. Nos, ők semmilyen támogatást nem kaptak, hisz a pályázatukból éppen az hiányzott, amit a „nyitott kerület” a jelentkezőtől elvárt: az újdonság varázsa. Voltak élelmesebb intézmények, akik elhallgatták, hogy a támogatandó programjuk már évek óta működik. Az ő kérésüket a fenntartó honorálta. De nem szabad véka alá rejteni, hogy akadt olyan iskola is, ahol komolyan vették az innovációra való felkérést. Itt a pedagógusok anyait-apait beleadva tanmenetet készítettek, és már egy egész éves kidolgozott oktatási programmal pályáztak. A zűrzavar jelenleg még helyén való. A program ugyanis a késésnek köszönhetően idén még csak kísérleti jelleggel lett bevezetve. Májusban aztán ismét megvizsgálják az eredményeket, és amennyiben bebizonyosodik, hogy az intézmények „nyitottabbá” váltak, akkor újból kiírják majd a pályázatot.
Az idei évben a kerület összes iskolája részt vett a pályázaton. Az önkormányzat elmondhatja, hogy valamennyi intézménye részesült valamekkora támogatásban, ám az elutasításokból fakadó sértődések rányomták a bélyegüket a projektre. Novembertől a fenntartó három szinten támogatja az iskolák elképzeléseit. A legmagasabb szinten azokat a terveket, amelyek fakultáció formájában a tanmenetbe is beépíthetőek. Ilyen támogatásban öt iskola hat elképzelése részesült. Az Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola gazdasági ismeretek oktatására, a József Attila Általános Iskola báboktatásra, a Zuglói Hajós Alfréd Általános Iskola német nyelvű irodalmi szakkörre, míg az Álmos, a Jókai és a Zuglói Benedek Elek EGYMI „rendszeres marketingtámogatásra” nyert önkormányzati apanázst. A következő szinten a fenntartó a délutáni, szakköri foglalkoztatásban megvalósítandó terveket támogatta.
A beérkezett pályázatok közül 14 iskola 24 terve nyert valamekkora támogatást. Ezek között logikai készségfejlesztő játékok oktatása, integrált táncház, drámakör, olvasókör és iskolaújság is szerepel, de a legtöbb intézmény fantáziáját az „egyszeri marketingtámogatás” lehetősége mozgatta meg. Igazuk volt, a projektben ismét ez volt a nyerő: a 24 nyertes pályázatból 11 javaslat a pr-ra vonatkozott. A bizottságnál a legkevesebbet az úgynevezett témanapok, témahetek szervezésének ötlete ért. A 18 iskola 22 nyertes ötlete között író-olvasó találkozó, honismereti tábor, tematikus kiállítás, éneklő ifjúság hangverseny szervezése mellett a közbiztonsággal foglalkozó témanap és az Uzsoki Modell lízingelhető szűrőprogramja volt a legnépszerűbb. (F)
|
