Az idő múlását meglehetősen drasztikusan jelzi, hogy a napokban ünnepelte a 30. születésnapját Zugló egyetlen üzletközpontja, a Sugár Áruház. A Füredi úti lakótelep mellett 1980. november 7-én nyitotta meg a kapuit a létesítmény. A helyválasztás kiválónak bizonyult, a közeli HÉV-, metró- és buszvégállomásnak, illetve a Nagy Lajos király útján közlekedő 62-es és 69-es villamosoknak köszönhetően valóban sokaknak „csak egy ugrásra” volt a Sugár Üzletközpont.
Harminc évvel ezelőtt hatalmas várakozás előzte meg Budapest első bevásárlóközpontjának a megnyitását. Az addig csak a Divatcsarnokhoz, a Centrum Áruházhoz és az Úttörő Áruházhoz szokott közönség nagyon várta már ezt az új és szokatlanul modern létesítményt.
A Sugár Üzletközpont nem véletlenül az Örsre épült. Az egykori várostervezők ugyanis egy új szocialista negyedet
képzeltek erre a környékre. Első lépésként Rákosfalva helyére egy lakótelepet építettek a hatvanas években. Aztán a metró végállomását a Népstadiontól egészen a Fehér útig kihozták. Igaz, ezzel párhuzamosan a gödöllői HÉV útvonalát is lerövidítették, hogy az Örs és a Népstadion között ne párhuzamos útvonalon közlekedjen a metróval.
A terület fejlesztése terén a harmadik lépés a Sugár Üzletközpont megépítése volt. Az 1980-ban megnyitott áruházban valamennyi nagy hálózat, a Patyolat, Javszer, az IBUSZ, az Aranypók, a Csemege, a Vasedény, a Szivárvány, stb. képviseltette magát. Az épületen belül minden csillogott-villogott. Világosság, fényáradat, rikító színek, szökőkút és sok növény jellemezte a belső teret. Ráadásul az üzletek többsége az addig megszokott 18 óra helyett egészen 20 óráig nyitva volt. Sőt a Csemege 21 óráig várta a vásárlókat, ami akkoriban szinte már nonstop nyitva tartásnak számított. 1980-ban még nem, ám néhány évvel később pedig már a hétvégi nyitva tartást is bevezették.
A Sugár azonban nem csak a külsőségek miatt számított újszerűnek: a Keravillba például egy zsiliprendszernek köszönhetően éjjel is tudtak árut szállítani. Az üzletekben nap közben nem töltötték a polcokat, hanem nyitás előtt annyi árut raktak ki, amennyivel estig ki tudták húzni. Az üzletekben légkondicionáló működött, a tévékben – egy képmagnó segítségével – hétfőnként is volt adás, és a vevők a hiánycikkekre is előjegyeztethettek.
A Sugár fénye azonban az idő múlásával fokozatosan kopni kezdett. A rendszerváltást ugyan túlélte, bár az összes bérlője kicserélődött. A 90-es évek végére aztán kezdett egyre kopottabban kinézni. Időközben felépült mellette az IKEA, majd 2002-ben a csomópont kőbányai oldalán az Árkád Üzletközpont is. Várható volt, hogy a Sugárral előbb-utóbb kezdeni kell valamit. Az üzletház tulajdonosa a Fotex 2004-ben kezdte meg a Sugár felújítását.
A három évig tartó rekonstrukciós folyamat eredményeképpen szinte teljes egészében megváltozott az eredeti épület. A homlokzat új borítást és színt kapott, megújultak (és kitágultak) a belső terek, míg az épület mellé és fölé egy új szárnyat építettek, melyben több szórakozóhely mellett egy mozi is helyet kapott. A megnövelt belső térrel, az új emelettel és a teremgarázzsá átalakított alagsori raktárszinttel 35 ezer négyzetméter fölé nőtt az áruház alapterülete. A legfontosabb lépés a Kerepesi út fölé épített gyalogos híd volt, mely a két konkurens üzletközpontot összekötötte, így lehetővé téve a vásárlók számára, hogy egyik intézményből a másikba átmehessenek. Mivel ez idő tájt zajlódott az IKEA bővítése, valamint az Örs vezér téri közpark felújítása, valamint a 2-es metró végállomásának rekonstrukciója is, elmondható, hogy, amit a szocializmusban elterveztek, az harmadik évezredben meg is valósult: egy új városközpont létesült az Örs vezér terén. Ennek pedig mind a mai napig része a Sugár is.(S)
