A főváros XVI. kerületében néhány évvel ezelőtt lezajlott házi komposztálási program újraindult. Az önkormányzattól ismét lehet komposztálóedényeket igényelni. Az első háromszáz darab komposztáló ismeretterjesztő előadásokkal egybekötött átadására október 28-án került sor.
Az elmúlt év őszén, az avarégetési szezon tetőpontján az önkormányzat alternatív megoldást ajánlott. Lehetővé tette, hogy a lakosság az őszi lombot zsákokba tegye, és az ingatlanok elé kihelyezze. Ezt azután az önkormányzat megbízásából összegyűjtötték, és komposztálás céljából vidékre szállították. A szándék – mint mondani szokták – nemes volt, a megoldás azonban nem volt túl szerencsés.
Jó-e az, ha a kertekben, közterületeken keletkező tápanyagban gazdag leveleket, nyesedékeket a keletkezésük helyszínéről ilyen mértékben eltávolítjuk? Szükségszerű-e, hogy környezetünk amúgy is jelentős túlterhelését a begyűjtés, szállítás, a nagyüzemi komposztálás okozta további környezetszennyezéssel tetézzük?
Határozottan állítjuk, hogy nem! Ha az erdőben járunk, azt tapasztaljuk, hogy a fákról, bokrokról lehulló levelek, más elhalt növényi maradványok folyamatos átalakuláson esnek keresztül, melynek végeredményeképpen humusz keletkezik. Ezt a csodálatos átváltozást a talaj gazdag élővilágának köszönhetjük. A baktériumok, gombák, rovarok, legvégül pedig a földigiliszták biztosítják a természet örök körforgását, a növények tápanyag-utánpótlását. A természet törvényei a településeken is érvényesek. Könnyen belátható tehát, hogy a kertben keletkező szervesanyagoknak a keletkezésük helyszínén van a legjobb helyük.
Azt a tevékenységet, amelynek során az ember a konyhában, kertben keletkező szervesanyagoknak, vagyis a zöldjavaknak a talaj számára nélkülözhetetlen tápanyaggá való átalakulását elősegíti, komposztálásnak nevezzük, a keletkező végtermék pedig a komposzt, valójában humusz, vagy ha úgy tetszik: virágföld.
Jelenleg is több fővárosi kerületben zajlik házi komposztálási program, szerencsére országosan is egyre nagyobb teret hódít a házi komposztálás egészséges divatja. A fővárosi programokban többségében családi- és társasházak vesznek részt, de szépszámmal akadnak óvodák, iskolák és más közintézmények is. A II. kerületben az elmúlt ősszel adtak át egy úgynevezett közterületi, járható komposztálót, ahol ezzel a módszerrel egy játszótér teljes lombmennyiségének biztosítják az átalakulását. Van arra is példa, hogy a levágott fű helyben hagyásával megoldották a folyamatos tápanyagutánpótlást és számottevő pénzmegtakarítást is elértek.
A komposztálásnak számtalan formája van, és sokféle helyszínen folyhat. Végső soron a cél az, hogy a talajok újraélesztése érdekében minden szervesanyag a keletkezése helyén maradjon, és tápanyaggá alakuljon: a fűtől a krumplihéjon keresztül a diófalevélig.
A most újrainduló XVI. kerületi program során a jelentkezők egyrészt konyhai zöldjavak komposztálására alkalmas komposztsilóhoz, másrészt lombkomposztálóhoz jutnak. Az eszközöket egy ismeretterjesztő előadást követően az önkormányzattal kötött használati megállapodás aláírásával vehetik át. A program lebonyolítója az önkormányzat megbízásából a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület.
A programra jelentkezni a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján (www.szike.eu) lehet. A honlapon a jelentkezések fülre kattintva ki kell keresni a XVI. kerületet és beírni a szükséges adatokat, végül a beküldés gombbal továbbítani hozzánk. Ezen kívül lehetőség van még az egyesület telefonszámán (409-0449), Horváth Ilona programasszisztensnél hétköznap 10 és 16 óra között jelentkezni.
Jó komposztálást!
Gellért Miklós (a SZIKE Egyesület elnöke)