Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.28. csütörtök
Gedeon, Johanna
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28655030
   « Vissza

Miért kap valaki fair play-díjat?

 « Cikkek és hírek 
2010. április 21.
 

A Kertvárosi Kultúrkaszinó 2008 szeptemberében indult hódító útjára. A rendhagyó program kezdeményezői dr. Je­szen­szky­né Gallai Gabriella, Horváth Szabolcsné, dr. Hoffmann Károly­né, Tóth András XVI. kerületi iskolaigazgatók és Bankó László, a Corvin Művelődési Ház egykori igazgatója voltak. Ez utóbbi helyét az elmúlt időszakban Váradiné Nagy Irma vette át.

A Kertvárosi Kultúrkaszinó áprilisi házigazdája dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a rákosszentmihályi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója volt.

– A célunk az volt, hogy egy olyan civil rendezvénynek teremtsünk hagyományt a kerületben, amely a helyi értékek
fairplay 

Decsi Tamás, dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella és dr. Kamuti Jenő
a Kertvárosi Kultúrkaszinó apró színpadán

bemutatását célozza meg – mondta az est házigazdája. – Hónapról hónapra olyan embereket hívunk meg, akik kiérdemelték a kerületünk tiszteletét.

Az áprilisi rendezvény vendégei a Kultúrkaszinó történetében először sportolók voltak.

– 2009. januárjában éppen a mi iskolánkban alakult meg a Kertvárosi Vívó Sportegyesület. Ennek oka az volt, hogy klub világbajnok sportolója, Decsi Tamás valamikor a mi iskolánk diákja volt. Azon a rendezvényen díszvendég volt többek között dr. Kamuti Jenő is. Engem már akkor megfogott ennek a két fantasztikus sportolónak a tekintete. Amikor olvasgatni kezdtem róluk, rájöttem, hogy a két sportolónak rendkívül sok tekintetben egyezik a pályafutása. Saját szakágukban például ők nyertek utoljára egyéni világbajnoki érmet, de említhetném, hogy mindkettőjük testvére is vívó volt, ráadásul nem is akármilyen vívó. Lassan a világversenyen szerzett érmeik száma is megegyezik.

Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella tehát április 15-én a magyar tőrvívás legendájával, illetve a tavalyi év vívójával és edzőjével beszélgetett az Erzsébetligeti Színház Harmóniatermében.

– Minden olyan alkalom, amikor a sportról, ráadásul éppen a vívásról beszélhetünk, az nagyon fontos – mondta dr. Kamuti Jenő. – Az én életemben már a születésem előtt eldőlt, hogy vívó lesz belőlem. Édesanyám még a szíve alatt hordott engem, mikor az 1936-os berlini olimpián járt magyar vívók Debrecenben, az Arany Bika Szállóban egy bemutatót tartottak. Anyukámnak annyira megtetszett a vívás, hogy elhatározta, ha fia lesz, akkor vívót farag belőle. Volt azonban egy nagybátyám, aki inkább az ökölvívást favorizálta, s mikor édesanyám megkérte őt, hogy vigyen le vívóedzésre, ő inkább az ökölvívóterembe vitt le engem. Ott rögtön azzal kezdték, hogy levágták a hajamat, majd kaptam a ringben néhány taslit, de az igazi nagy balhé otthon volt, mikor édesanyám megtudta, hogy hol jártam. A vita vége az lett, hogy valóban vívó lett belőlem.

Dr. Kamuti Jenő pályafutása során hatszor nyert magyar bajnokságot, ötször volt főiskolai világbajnok, 1957-ben pedig tagja volt a felnőtt vívó-világbajnokságot nyert magyar csapatnak. Ha az utánpótlás világversenyeket is beleszámítjuk összesen 11 világbajnoki ezüstéremmel és két olimpiai második helyezéssel rendelkezik.

– A sok ezüst miatt sokan sajnáltak engem. Így, 73 évesen visszagondolva a pályafutásomra, minden pillanatával elégedett vagyok. Persze, jó lett volna olimpiai bajnoknak lenni, de aki vívott már, az tudja, hogy sokszor csak egy hajszál választja el egymástól a sikert és a kudarcot.

Dr. Kamuti Jenő pályafutását befejezve sportdiplomata lett. Két évig a Magyar Vívó Szövetség elnöke volt, 1992-96 között a Nemzetközi Vívó Szövetség főtitkáraként dolgozott, sokáig vezette az Európai Vívó Szövetséget is, 2006-ban pedig a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárává választották. Nem mellesleg a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. Nem véletlenül, hisz az első fair play díjat 1977-ben éppen ő kapta.

– Három esettel indokolták a díjat: még 1956-ban, a luxemburgi ifi vébén történt, hogy szegény kelet-európai sportolóként odaadtam az egyik tartalékfegyveremet egy Steiner nevű svájci vívónak, akinek minden tőre eltörött. Pechemre, a svájci a saját fegyveremmel győzött le, így ő világbajnok, én meg 2. lettem. Később egy argentin versenyen egy francia orvostanhallgató barátommal vívtam. Ő bal kézzel akarta egy támadásomat hárítani, de olyan szerencsétlenül nyúlt a fegyveremhez, hogy az elvágta a kezét, amiből ömlött a vér. Kikötöttünk, majd bementünk az orvosi szobába, ahol összevarrtam a kolléga kezét. Visszamentünk, ő pedig a sérült keze ellenére legyőzött engem. A harmadik indok a mexikói olimpia hatos döntője volt, ahol egy francia fiúval azonos győzelmet értem el. A régi szabály az volt, hogy holtverseny esetén szétvívást rendeltek el, de 1968-ban változtattak ezen, és ilyen esetben már a találatarány döntött. Ez pedig nem kedvezett, így én végeztem a második helyen. A franciák azonban nehezen viselték ezt el, körülbelül 25 percig győzködték a magyar vezetőket, hogy nekünk egy ki-ki asszót kell vívnunk. Én csak hallgattam őket, nem folytam bele a vitába, ám egy idő után elegem lett, felálltam, és azt mondtam a franciának, hogy eleget vitáztunk, menjünk a pástra, döntsük el, ki a jobb. A bírók hagyták, hogy vívjunk. Azt az asszót én nyertem, így kétszeresen is második lettem az olimpián.

Az árpádföldi Decsi Tamás 1998-ban, egy Venezuelában megrendezett kadet világbajnokságon szerezte az első érmét. Kedvenc városa a törökországi Antalya, ahol eddigi három fellépésén hat érmet szerzett. Legutóbb a tavalyi felnőtt világbajnokságon állhatott kétszer is dobogó harmadik fokára.

– Nekem annyiban könnyű dolgom volt, hogy az édesapám 1963 óta aktív szereplője a magyar vívásnak. Így már a gyerekkoromat is a pástok között töltöttem. Én azonban először mégsem vívni, hanem a teniszezni akartam. Az iskolám révén eljárhattam a közeli teniszklub edzéseire, ahol ezt a szép játékot tanóra keretében oktatták nekünk. Időközben a bátyám, András egyre sikeresebb vívó lett, én meg irigyelni kezdtem tőle a szép érmeket és serlegeket. 10 évesen aztán én is a vívást választottam. A tenisz iránti rajongásom azonban megmaradt, és ha időm engedi, sokat teniszezek. Szerencsére éppen egy amatőr teniszklub mellett lakom, így nem kell messzire mennem, ha teniszezni akarok.

Decsi István vívóedző, Tamás édesapja már nem is annyira a múltról, mint inkább a jelenről beszélt.

– 2009 januárjában Tamással létrehoztuk a Kertvárosi Vívó Sportegyesületet. Nagy örömünkre a XVI. kerületi önkormányzat is támogatta az elképzeléseinket. Első komoly igazolásunk éppen Tamás volt, aki a BSE-től jött át az új klubba. A tavalyi világbajnoki érmeit már a KVSE sportolójaként nyerte. Jelenleg öt iskolában közel 150 gyerekkel foglalkozunk. Többen közülünk már azon a szinten vannak, hogy lassan a korosztályos versenyeken is elindulhatnak. A fejlődésüket és a szorgalmukat látva bízom benne, hogy lesz még olyan tanítványom, aki legalább akkora sikereket érhet majd el, mint Tamás fiam. (T)

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez