CÍMLAP |
|
Cikkek és hírek |
|
Portaszolgálat |
|
Balesetek |
|
Tűzoltósági hírek |
|
Rendőrségi hírek |
|
Polgármesteri interjú |
|
Természetgyógyászat, szépség és egészség |
|
Horoszkóp, asztrológia |
|
Receptek |
|
Videók |
|
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek |
|
Archívum |
|
Archívum |
|
Képgalériák |
Helyi Hírek laphálózat |
|
Legutóbbi számaink |
Archívum - HH XVI. |
Archívum - HH XVII. |
2004 előtti számaink |
Megjelenési időpontok |
Lakossági aprók |
|
Hirdetésfeladás |
Látogatók: 28658795
|
2010. március 29.
|
|
|
A szokásos helyszínen, teljesen szokatlan műsorral ünnepelte a XVI. kerület nemzeti ünnepünket március 15-én délelőtt, a Pilóta és a Prodám utca összefutásánál lévő hősi emlékműnél. A műsor valamennyi szereplője az Erzsébet-ligetből érkezett a mátyásföldi huszárok felvezetésével, miközben a téren a mátyásföldi fúvószenekar szórakoztatta a nagyszámú közönséget. A Szekér színház művészei egy forradalmi kis játékot mutattak be, majd Tóth János operaénekes érkezett sötét lován, fejmikrofonnal felszerelve, és zenei aláfestéssel, lovon táncolva adta elő a Nemzeti dal zenés változatát. Erre már mindenki megértette, hogy itt az idő, kitörőfélben van a forradalom, és két színész az előadás közepébe vezette Kovács Péter polgármestert „Halljuk a városatyát!” felkiáltással. A polgármester beszédével gond nélkül beilleszkedett a színielőadásba: a forradalmi ifjakhoz intézett beszédében | Kovács Péter polgármester a Szekér színház tagjainak társaságában, háttérben Ferenczi György és a Rackajam | emlékeztetett arra, hogy egy forradalmat kirobbantani viszonylag egyszerű dolog, de a kivívott eredmények megtartása, a helyzet stabilizálása már korántsem ilyen egyszerű, és ahhoz valóságos nemzeti összefogás kell. Így volt ez 1848-ban is, amikor a forradalmi hevület után alapos munka következett, helyreállt a rend, törvények születtek, és az országnak arra is ereje volt, hogy megvédje magát az ellenségtől. A magyar szabadságot csak akkor lehetett legyőzni, ha ketten támadtak rá: a magyar függetlenség legyőzéséhez az akkori kor két legerősebb hadseregének támadására volt szükség. Most is itt az idő – bújt elő a polgármesterből a képviselőjelölt –, bár nem idegen hadseregek ellen kell küzdenünk, hanem az ország irányítását kell jó kezekbe helyezni, hogy ismét fejlődésnek indulhassanak közös dolgaink ebben a szép és tehetséges országban. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Himnusz következett, abban a hangfekvésben, amelyben nemzeti imádságunkat csak a tenoristák tudják kiénekelni (a Corvin, a Picinke és a Kék madár kórus tagjai szerencsére besegítettek a közönségnek), majd ismét a színészek vették át a szót, felvezetve az addig a színpad sarkában megbúvó zenekart. Az ország egyik legjobb szájharmonikása, Ferenczi György kezdett játszani zenekarával, a Rackajammal – a kiváló előadást a Muharay népi együttes táncosai színesítették, a közönség nagy örömére. Ezután ismét Tóth János énekelt zenei műveltségű lován (amely valóban ritmusra mozgott a lovasával), majd a Varázsműhely alapítvány kis néptáncosai következtek. Ezután került sor a szokásos koszorúzásra, amelynek során közel ötven különféle szervezet helyezte el a megemlékezés virágait a hősi emlékműnél (amelyet a koszorúzás vége felé a rengeteg koszorútól már szinte meg sem lehetett közelíteni). A megemlékezés új színfoltja volt a Vietnámi Vállalkozók koszorúzása, akik ezzel is jelezték, hogy nem csupán lakhelyüknek tekintik Magyarországot, és ezen belül a XVI. kerületet, hanem részt kívánnak venni az ünnepekben is. (F) |
|
|
|
Ferenci Kiadó Bt. •
1162 Budapest, Hermina út 16. •
Tel.: [1] 405-5919 •
E-mail cím: hh@hh16.hu
|
|
Hazai és nemzetközi időjárás
|
|