« Vissza Vizitdíj játék  « XVI.-XIV. kerületi hírek  2007. augusztus 22.

Vizitdíj játék Felháborodva mesélte egy ismerősöm az egészségügyi reformmal való első komolyabb találkozását. Mint mondta, a negyvenhez közeledve egy-két éve már megpróbál az egészségére a korábbinál is jobban odafigyelni. Ennek érdekében feleségével évente egyszer részt vesz egy szimpla laboratóriumi vizsgálaton. A vérvétel napján le kell ugyan mondania a reggeli kávéjáról, de a rendelőben várható fárasztó sorban állás ellenére is úgy véli, ennyit áldoznia kell az egészsége érdekében. Idén azonban nem sok kedve volt az egészhez, és sokáig győzködte őt a felesége, hogy vállalja ezt a procedúrát. Ismerősöm ugyanis köztudottan a vizitdíj ellenzői közé tartozik. A felesége éppen ezért megpróbálta magára vállalni a Molnár Lajos által kirótt terheket: elment a körzeti orvosukhoz, ahol két laboratóriumi vizsgálatról szóló beutalót vásárolt. Egyenként 300 Ft-ért. Ezt követően otthon megnyugtatta a férjét, hogy a „szüzességéről” nem kell majd lemondania, a vizitdíjat ugyanis egyszemélyben ő állta. A pár aztán egyik reggel elment a Jókai utcai szakrendelőbe. Leadta a földszinti „kartonozóban” a beutalóját, ahol rádöbbentek, hogy a háziorvosi vizitdíj maximum a szakrendelő előtti parkolásra jogosítja fel őket, ahhoz, hogy az első emeleti vérvételre feljussanak, a földszinti automatába is be kell dobniuk az ezért járó 300 Ft-ot fejenként. És bár a beutalón jól olvasható volt a két „ügyfél” TAJ-száma, a gondos adminisztrátor mindkettőjük TAJ-kártyáját elkérte, nehogy jogosulatlannak bizonyuljanak az igényelt szolgáltatásra. Nos, ismerősömben ekkor szaladt fel a pumpa, és a feleségének nagy türelemre volt szüksége ahhoz, hogy őt megnyugtassa. Szerencsére ekkor akadt még egy dolog, ami a két egészségére odafigyelő ember figyelmét elterelte arról a morális problémáról, hogy bár 2007-ben semmilyen orvosi szolgáltatást nem vettek igénybe, és a fizetésük után havonta komoly egészségügyi hozzájárulást és tb-t fizettek, miért kell immár 600 Ft-ot fizetniük azért, hogy egy kémcsőbe pisilhessenek, illetve, hogy vért vegyenek tőlük. A szakrendelőben ugyanis csak fémpénzt fogad el az automata, a naiv párnak azonban csak papírpénz állt a rendelkezésére. Nosza, odamentek a büféhez, hogy ott váltsanak, ám az egészségügyi intézmény egyetlen kereskedelmi egységében egy tábla fogadta őket: „Pénzt csak vásárlás ellenében tudnak váltani!”. A vizitdíj tehát újabb be nem kalkulált százasokkal emelkedett, majd ezután a két ember a két nem szükséges pogácsával a zsebében felgyalogolhatott végre az emeletre. Az ott eltöltött öt perc a tanulság szempontjából akár lényegtelen is lehetett volna. A két „reformellenes” állampolgár egy darabig türelmesen várakozott a lehúzott ablakú leletkiadó előtt (régen ott kellett leadni a vizeletet), majd miután hangokat hallottak a vérvételi helyiségből, a nyitott ajtóhoz léptek. Mikor erre utasítást kaptak, beléptek (a vizelettel teli kémcsővel a kézben, meglehetősen félszegen), ám a helyiségben tartózkodó egészségügyi alkalmazottak elsősorban a TAJ-kártyájukra voltak kíváncsiak. A három a magyar igazság elvét szem előtt tartva, a vérvétel előtt ugyanis immár harmadszor ellenőrizték az egészségügyi nyilvántartási számukat. A gyors vérvételt követően a feleség megkérdezte, hogy mikor kell jönnie a leletekért, ám azt a felvilágosítást kapta, hogy azt néhány nap múlva átküldik a „beteg” háziorvosához. Ahol természetesen újabb 300 Ft-os vizitdíj ellenében a beteg is megtekintheti majd az eredményt. És, ha azok mondjuk nem megfelelőek (márpedig a koleszterinnel néha előfordul, hogy nem megfelelő értéket mutat), akkor egyrészt meg kellene ismételniük az ellenőrzést, másrészt az is előfordulhat, hogy a hatékony gyógymód érdekében újabb befektetésekre is kényszerülhetnek. Mikor az ismerősöm ezt a néhány perces vizitdíj-játékot elmesélte, még annyit tett hozzá: hálát ad a sorsnak, hogy ezúttal még egészséges emberként dobálta az érméket a pénznyelőbe, de mi lesz majd akkor, ha valóban beteg lesz, és egészségügyi ellátásra szorul? Megnyugtattam őt, ha idén még 18-szor igénybe veszi a háziorvosi szolgáltatást, akkor eléri a bűvös húszas határt, és neki is esélye lesz majd arra, hogy a 300 Ft-os „fődíjat” (vissza)nyerhesse. Addig meg szokja csak ezt az állapotot, mert hamarosan jöhet majd a kereskedelem reformja, amikor mondjuk 300 Ft-os kiadás lesz, ha a bevásárlóközpontba bemegyünk, és újabb 300 Ft-ot érhet majd, ha valamelyik üzletben vásárolni is kívánunk… (Tarlósi)

Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu