Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.28. csütörtök
Gedeon, Johanna
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28654095
   « Vissza

Országgyűlési Képviselői Tudósítások

 « XVI.-XIV. kerületi hírek 
2007. május 2.
 
Az önkormányzat által finanszírozott XVI. kerületi újságban a főszerkesztő betegsége és halála miatt átmenetileg döntésképtelen helyzet állt elő, s így megszakadtak az ott rendszeresen megjelenő tudósítások is a XVI. kerület parlamenti képviselőjének tollából. A helyzet rendeződéséig lapunk felvállalta a tudósítások közreadását – elsőnek következik a korábban kimaradt írás. Az előző lapszámban – januári írásomra reagálva – két olvasói levél, valamint Kovács Péter polgármester véleménye is megjelent. A Polgármester azt szeretné, hogy a Kerületi Újság maradjon ki a napi politikai csatározásokból. Osztom az álláspontját. Ennek a lapnak az elsődleges célja, hogy informálja a lakosságot, tájékoztassa mindenről, ami az Önkormányzatban, a kerületben, az itt lakók életével kapcsolatosan történik, mit és hogyan tesznek választott képviselőik helyben és az országgyűlésben egyaránt. Ennek a kerületnek én vagyok az országgyűlési képviselője, én ülök ott az Önök képviseletében, és azt gondolom, fontos, hogy tudják, mit teszek, hogyan gondolkodom. Ezért jelentkezem időről-időre ebben az újságban, hogy mindezekről tájékoztassam Önöket. Előfordulhat, hogy amit teszek, amit leírok, amit gondolok – nem arat osztatlan egyetértést? Hát hogyne! Hiszen még azok között is gyakori a véleménykülönbség, akik általában egyformán gondolkodnak, hát még egy akkora közösségben, mint egy kerület, ahol igazán sokszínűek a nézetek? Az országgyűlési munka sajátos feladat. Túlnyomó részében szakmai. Azonban, vitathatatlanul színezik politikai felhangok, hiszen a Parlament igazán a napi politika színtere. A magam részéről igyekszem, hogy elkerüljem a direkt politikai, főként pártpolitikai megnyilvánulásokat. (Ebben a törekvésemben, remélem, nem leszek egyedül.) Itt is felhívom a figyelmet, hogy velem akár a fogadóórámon, akár lakossági fórumon, akár egyénileg, akár csoportosan, nagy nyilvánosság előtt, bárhol, és időegyeztetés után, bármikor lehet vitatkozni, beszélgetni. Szívesen állok a rendelkezésükre! Hasonlóan B. T. nyugdíjas kerületi lakótársamnak is, ha igényli. Én örömmel megtenném, volna miről szót váltanunk. EGÉSZSÉGÜGY. Most pedig rátérek arra a kérdésre, amely talán a legnagyobb vitát és ellenérzést váltotta ki a reformok sorában: az egészségügyben történő változásokra. Egészségügyünk az óriási ellentmondásoktól nyomasztó. Ezek sorában a legnagyobb, amelyet sok helyen úgy olvashatnak, hogy az orvostudomány lehetőségei és a gazdasági teljesítőképesség közti szakadék. Mit jelent ez? Hogy ma már olyan fejlett az orvoslás, hogy szinte valamennyi betegségre tud megoldást kínálni. Emlékezzünk csak azokra az időkre, amikor egy tüdőgyulladásba bele lehetett halni; ma már szív-tüdő átültetés is elérhető. A patikában egykor néhány pirula és por volt kapható, ma viszont készítmények ezrei közül válogathatunk. Az örvendetes példákat vég nélkül lehet sorolni. Csakhogy mindez pénzbe kerül. Egyre több pénzbe. Ezt a tempót nem bírja el közös kasszánk. Egyfelől, csak a jövedelmek bruttósítása óta fizetünk az egészségügyi kasszába (addig „ingyenes” volt az egészségügy, azaz a költségvetés állta a cehet), másfelől a fekete gazdaságban dolgozó százezrek – potyautasok – be nem fizetései, illetve a legtöbbször a tényleges jövedelem helyett csak a minimálbér utáni járulékfizetések, közel sem fedezik a kiadásokat. A kiadások azt jelentik, hogy egészségügyünkre összesen 1000 milliárd forintot fordítunk. Ebből több, mint 300 milliárdot tesz ki csak a gyógyszerkassza. Azaz, ennyi támogatást kapnak a gyógyszerek, hogy némelyiknek ne a teljes árát, hanem a csökkentett árát kelljen megfizetni. A fennmaradó alig 700 milliárd marad csak arra, hogy operációkat végezzenek, protézist ültessenek be, külföldi injekciókat hozassanak az országba, végezzék el a szűrővizsgálatokat, adjanak ebédet a kórházban, fizessék a rezidens képzés költségeit vagy tartsák fenn a háziorvosi és szakrendelőket, stb. Sokkal több pénzre lenne szükség. Hogyan lehet több pénzre szert tenni? Elméletileg egyszerű: bevételt kell növelni, kiadást kell csökkenteni. A gyakorlat már sokkal-sokkal nehezebb. A járulékfizetőknél újabb járulékemelés már nem lenne elviselhető. Szerintem ez is sok. Más területről (oktatás, szociális ellátás) nem lehet elvenni, ott is kevés van. Be kell szedni a pénzt a potyautasoktól. Ez azt jelenti, hogy aki a fekete gazdaságban dolgozik, tehát van jövedelme, de a közös kasszába soha nem fizet (viszont a szolgáltatásokat igénybe veszi), ezt követően fizesse meg az orvosi ellátás árát – vagy legyen járulékfizető. Ebben komoly előrelépés várható. De ez még mindig kevés. Aki nem tud azért fizetni, mert pl. gyesen van, rokkant, stb. azok után a költségvetés fizet be a kasszába. De ez még mindig kevés. Csökkentsük hát a költségeket! Önök tudják, hogy arányaiban sehol ennyi kórház, ennyi ágy nincs, mint Magyarországon. Azzal mindenki egyetért, hogy csökkenteni kell. De leginkább átalakítani, mert ún. krónikus ágy nagyon kevés van, ahol ápolnak-gondoznak és nem gyógyítanak. Elöregedő társadalmunkban egyre nagyobb szükség mutatkozik kényelmes és korszerű, emberhez méltó körülményeket biztosító ápolási otthonokra. A meglévő szörnyű elfekvőket nagyon ideje lenne kiváltanunk. Mondom, mindenki egyetért. „Csak ne a mi kórházunkat érintse.” Nagyon nehéz ezt végrehajtani. Hol van még a vége, hol van még, hogy meghozza a várt megtakarítást! Még mindig kevés a pénz. Nagyon sok ország van, ahol régen bevezették már az egészségügyben a készpénz hozzájárulást. 2007. február 15-től mi is. Higgyék el, nem volt könnyű döntés. A törvény vizitdíjnak nevezi és a kivételeken túl (kiskorúság, daganatos betegség, cukorbetegség, stb.) mindenki számára kötelezővé teszi. Meghatározza a mértéket: 300 Ft. Sokkal többet nem is szabályoz a törvényben. Miután ezt mindenkinek fizetnie kell, nem csak a járulékfizetőket, de a gyakrabban orvoshoz kényszerülő nyugdíjasokat is sújtja. A bevétel az orvosé, az ellátóé marad. Jó célra, az ellátás színvonalának emelésére használják fel. Nagyon új intézmény ez nálunk, szokatlan, nincs benne semmiféle gyakorlatunk. A részleteket egy másik jogszabály: kormányrendelet szabályozza. De tudjuk, hogy „az ördög a részletekben van”. Igen, tisztában vagyunk vele, halljuk, látjuk: nagyon sok a probléma. A bevezetés után kis idővel (egy hónapot tervezetek) meg kell vizsgálni, mérlegre tenni a vizitdíj előnyeit, hátrányait. Tisztelt Olvasó! Kérem Önt, ossza meg velem azokat a tapasztalatokat, amelyek segítenek abban, hogy a felülvizsgálat alapos legyen. Változatlanul 2 hetente tartom a fogadóórákat a Képviselői Irodaházban, ahová a 40-11-552-es telefonon lehet időpontot egyeztetni, valamint elérhető vagyok a 20/466-81-71-es mobilszámon is. Vidorné Szabó Györgyi
 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez