« Vissza Csata a Családsegítő önkényeskedése miatt  « XVI.-XIV. kerületi hírek  2007. május 2.

A Helyi Hírek előző száma részletesen tudósított arról az esetről, amikor egy asszony bepillantást szeretetett volna kapni azokba az iratokba, amelyek vele és családjával kapcsolatban keletkeztek a családgondozás kapcsán a XVI. kerületi Családsegítőben. A lap megírta azt is, hogy az iratbetekintés ügyét intéző munkatárs (az asszony és az általa odahívott újságíró jelenlétében) bizonyos iratokat megpróbált titkosan kezelni, majd amikor ebben nem járt sikerrel, a testi erőszaktól sem riadt vissza annak érdekében, hogy az ügyfélhez került bizalmas iratokat visszaszerezze. A hölgytől Ferenci Zoltán tartotta távol az illetőt, megakadályozván azt, hogy az iratokat erőszakkal visszavegye. Majd a Családsegítő ügyintézője ezután a rendőrséget hívta, és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt feljelentést is tett a Helyi Hírek munkatársa ellen. Az iratok végül a rendőrség közreműködésével kerültek vissza az ügyintézőhöz, de eközben mód nyílt azok rövid áttekintésére. A Családsegítő a válása kapcsán segítségért hozzájuk fordult ügyfélről, annak tudta és felhatalmazása nélkül folyamosan gyűjtötte és rögzítette az adatokat, lényegében minden ellenőrzés nélkül. Így kerülhetett be a bizalmas belső használatú feljegyzésbe az, hogy az anya idegileg összeomlott, súlyos pszichiátriai problémákkal küszködik, de betegsége ellenére el tudja látni egyelőre a gyermekeit. Mindez kórházi zárójelentés vagy bármilyen klinikai, szakorvosi igazolás nélkül! Az anyának természetesen fogalma sem volt arról, hogy őt súlyos idegbetegként tartják nyilván a belső feljegyzésekben, csak az tűnt fel neki, hogy akárki is foglalkozott az ügyével, úgy bánt vele, mint ahogy az kijár egy elfogadható állapotú elmekórtani esetnek. Bár válása során valóban súlyos megpróbáltatásokat élt át, lelkileg szerencsére nem, legfeljebb testileg sérült. Több felsőfokú képesítéssel rendelkezik, és jelenleg is előadásokat tart országos fórumokon – többek között a családon belüli erőszakról. Amit a családsegítő irataiban látott, az teljes mértékben ellentmond a valóságnak. Az általa tapasztalt sérelem miatt ügyével megkereste az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt, s megbízta őket, hogy vizsgálják ki ezt az ügyet a XVI. kerületi Családsegítőben. Az esettel kapcsolatban a Helyi Hírek megkereste az Állampolgári Bizottság jogsértésekkel foglalkozó képviselőjét, Hídvégi Klárát (képünkön), mondjon előzetes véleményt az esetről. Ő elmondta, hogy a XVI. kerületi Családsegítőben tapasztalt jogszerűtlen adatgyűjtés nem számít elszigetelt esetnek. A mintegy tíz éve létrehozott családsegítő szolgálat itt-ott már hozott hasonló vadhajtásokat. A jogvédő szervezethez korábban három bejelentés is érkezett (jellemzően vidéki nagyvárosokból), s ezeket eredménnyel kivizsgálták. A módszer hasonlatos volt mindhárom esetben: a családsegítővel kapcsolatba került ügyfelekről tudtuk és felhatalmazásuk nélkül, titkosan kezelve gyűjtöttek különféle személyes adatokat. Mindez súlyosan aggályos – nyilatkozta az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért vezetője –, hiszen a személyes adatok gyűjtése, kezelése, felhasználása szigorúan célhoz kötötten, s meghatározott ideig történhet. Vannak különleges személyes adatok, amelyeket a törvény külön védelemben részesít: ilyen például a fajhoz, felekezethez tartozás adata, vagy például az egészségi állapotra vonatkozó adat. A korábbi vizsgálatok során találkoztak olyan esettel is, hogy az ottani családsegítőben különleges személyes adatokat kezeltek az ügyfélről. A vizsgálatok nyomán az adatokat mindhárom esetben megsemmisítették, s a különleges személyes adatok kezelése esetén pedig a szervezet megtette a büntető feljelentést, mert ez meglehetősen súlyos bűncselekmény, különösen akkor, ha hivatalos eljárásban történik az adatgyűjtés. (Az igazsághoz tartozik, hogy személyes adatok jogellenes kezelése miatt még eddig nem zártak börtönbe egyetlen hivatalnokot sem, jóllehet a jogvédők szerint kívánatos lenne, ha az emberi jogok védelme érdekében határozottabbá válna a bírói gyakorlat – erre esélyt nyújt a büntetőeljárás módosítása, melynek kapcsán a sértett pótmagánvádat emelhet, ha az ügyész mellőzné a vádemelést.) A XVI kerületi Családsegítőben észlelt jogsértés annyiból mintaértékűnek számít, hogy a többdiplomás anyát a belső feljegyzésekben egyértelműen pszichiátriai betegnek minősítették. (A Helyi Hírek munkatársa ügyesen elkapta az ezt tartalmazó iratot az asztalról, és átadta a panaszos anyának, a családsegítő munkatársa pedig fizikai erőszakkal próbálta tőle visszaszerezni.) Ráadásul a családról szóló iratok közé befogadtak egy (csonkított) pszichológiai szakvéleményt, amely kizárólag a bíróság számára készült (a válás során, a család megtapasztalt összhangjáról), pedig az a hatályos jogszabályok szerint semmilyen más eljárásban nem használható fel. Szóval ez elsőre olyannak látszik, mint az a bizonyos állatorvosi ló – tudtuk meg a polgárjogi bizottság vezetőjétől –, a részletekre pedig majd választ ad a mindenre kiterjedő vizsgálat. Egyelőre a titkosan kezelt iratot megszerző újságíró ellen folyik eljárás közfeladatot ellátó személy elleni erőszak gyanúja miatt, mert az ügyintéző azt állította, hogy bántalmazta őt (az újságíró elmondta, hogy ő semmilyen erőszakot nem alkalmazott az ügyintéző ellen, csupán igyekezett elhárítani annak támadását, részben saját magát, részben a hölgyet védve). Várható, hogy védelme érdekében minden törvényes eszközt igénybe vesz: magyarán, ha bebizonyítja, hogy jogosulatlan adatkezelést folytattak a Családsegítőben, az ellene emelt vád magától összeomlik. Ezért kulcsfontosságú a kérdéses iratköteg: tartalma igazolhatja, hogy az ügyfél terhére jogosulatlan adatkezelés történt különleges személyes adatokra nézve, ami önmagában bűncselekmény – márpedig a bűncselekményt elkövető hivatalnokot nem védi a jog, s az erre vonatkozó bizonyítékot akár „dolog elleni erőszak” árán is el lehet tőle venni! Jelen cikk az ügyben érintett asszony hozzájárulásával készült. Ő úgy érzi, nincs magyarázkodni valója – nem beteg és nem is volt az soha –, egyébként pedig segíteni szeretné azokat a lehetséges sorstársait, akik esetleg kevésbé képzettek és jogaikat kevésbé ismerik, nehogy hasonló jogtalanság érje őket is. Ha a mostani ügy kapcsán sikerülne gátat emelni a Családsegítő esetleges önkényes „adatkezelése” ellen, az minden rászoruló számára jelentős eredmény volna. A Jogi Bizottság elnökeként magam is olyan szakvéleményt adtam – az érintett ügyfél kérésére – amely a törvényekkel és az ügyfél jogaival egybevág: tilos eltitkolni az ügyfél elől bármilyen rá vonatkozó adatot, hiszen ha ez lehetséges volna, akkor az ellenérdekelt (jelen esetben a volt férj) vádaskodása ellen még védeni se tudná magát az illető, hiszen nem tudhatná azt sem, hogy mi a vád… Képzelje el az Olvasó, ha úgy állítanák bíróság elé, hogy a vádat nem közlik – Kafka és Orwell műveiben lehet ez a helyzet, de a XXI. században egy önkormányzati intézményben ilyesmi elképzelhetetlen! Dr. Büki Tamás További panaszosok bejelentését várja az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért A bizottság nem zárkózik el attól sem, hogy a panaszos anya esetén túl megvizsgálja azok ügyét, akik úgy érzik, hogy jogtalanul jártak el velük szemben a XVI. kerületi Családsegítőben. A panaszosok bejelentésüket megtehetik a 342-6355 telefonon, postacím: 1461 Bp. Pf. 182. Az adózó állampolgárok jövedelemadójuk 1%-a felajánlásával is támogathatják az alapítvány tevékenységét. A szükséges adatok: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért, adószáma: 18064931-1-42, számlaszám: 11707024-20402655 A törvényi háttér A Büntető Törvénykönyv a következőt mondja a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakról: Hivatalos személy elleni erőszak 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Fontos tehát, hogy a törvény csak akkor védi a hivatalos, illetve közfeladatot ellátó személyt különlegesen, ha jogszerű az eljárása. Vagyis, ha az adatkezelés jogosulatlan volt, akkor ez a paragrafus szóba sem kerülhet. Az adatvédelmet a Btk. a következőképpen szabályozza: Visszaélés személyes adattal 177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el. Az adatvédelmi törvény szerint az egészségi állapotra vonatkozó adat különleges személyes adat, tehát ha valakit elmebetegként tartanak nyilván (és ezt jogtalanul teszik – mert pl. a pszichiátrián ezt az adatot törvényesen kezelhetik), akkor a legsúlyosabb formában valósítják meg a bűncselekmény törvényi tényállását. A kérdéses iratköteget a rendőrök egyelőre visszaadtak ugyan a Családsegítőnek, de Ferenci Zoltán már indítványozta, hogy azokat foglalják le és vizsgálják át. BT

Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu